OCR
küldött két előkelő akarnannak, Androklésznek és Ekhedémosznak nemcsak azt sikerült elérnie, hogy érvénytelenítsék a római szövetségről hozott határozatot, (5) de azt is, hogy a javaslat kezdeményezőit, Arkhelaoszt és Bianórt, a szövetség két vezetőjét a népgyűlésen hazaárulásért elítéljék, Zeuxidész szíratégoszt pedig, mivel ő terjesztette elő a javaslatot, megfosszák hatalmától. (6) Az elítéltek kockázatos, de szerencsésen végződő lépésre szánták el magukat. Barátaik tanácsa ellenére, hogy ne dacoljanak a körülményekkel, és meneküljenek Korkürára a rómaiakhoz, (7) úgy döntöttek, hogy kiállnak a tömeg elé, és vagy éppen ezzel a lépésükkel enyhítik meg haragját, vagy elfogadják, amit a véletlen hoz. (8) Amikor odaálltak a teljes gyűlés elé, először a sokaság csodálkozó sustorgása és zúgása hallatszott, majd ez is elcsendesedett, egyrészt korábbi méltóságuk iránti tiszteletből, másrészt szánalomból jelenlegi sorsuk fölött. (9) Amikor még szót is kaptak, az esdeklők hangján kezdték, de beszédük további részében, ahogy rátértek a vádak megcáfolására, annyi önbizalom volt szavaikban, amennyit csak a tiszta lelkiismeret kölcsönözhet. (10) Sőt végül, amikor odáig bátorodtak, hogy fel is panaszoljanak egyet-mást, és szemrehányást tegyenek a velük szembeni igazságtalanságért és kegyetlenségért, olyannyira megváltoztatták a hangulatot, hogy az emberek nagy szótöbbséggel megsemmisítették az ellenük hozott összes határozatot, (11) de változatlanul ragaszkodtak ahhoz, hogy térjenek vissza a Philipposszal kötött szövetséghez, és utasítsák el a rómaiak barátságát. 17. (1) Ezeket a határozatokat hozták Leukaszban. Ez volt Akarnania fővárosa, és itt gyűlt össze tanácskozásra minden törzs. (2) Ezért, amikor megvitték Korkürára Flamininus /egazusnak a váratlan hangulatváltozás hírét, hajóhadával azonnal elindult Leukaszhoz, és az úgynevezett Héraionnál kötött ki. (3) Innen a legkülönfélébb hajító- és ostromgépekkel a falakhoz vonult, arra számítva, hogy a hangulat az első rémület hatására ismét megváltozhat. (4) De amikor azok a békülékenységnek semmi jelét nem mutatták, szőlőlugasokat és ostromtornyokat emelt, és faltörő kost vitetett a falakhoz. (5) Akarnania teljes egészében Aitólia és Epeirosz között húzódik, nyugatra, a Sziciliai-tenger felé néz. (6) Leukadia ma sziget, amelyet emberi kézzel ásott, sekély vizű csatorna választ el Akarnaniától. Akkoriban még félsziget volt, ! Livius valószínűleg félreértette forrását, Polübioszt: Leukadia ugyanis már az itt elbeszélt események idején is sziget volt, ahogy a leírásból ki is derül. A hagyomány szerint még a Kr. e. VII. században vágták át a szigetet a szárazföldhöz kötő homokpadot a város korinthoszi alapítói. 114