Oldal 112 [112]
OCR
(8) Quinctius azt állította, hogy a város a hadijog alapján került a római nép tulajdonába, mert lakói, amikor még semmi bántódásuk nem esett, és ő seregével odavonult, hogy felajánlja nekik a római nép barátságát, többre becsülték a király szövetségét, mint a rómaiakét, noha módjukban állt volna elpártolni a királytól. (9) Phaineasz így érvelt: háborús szövetségük alapján elvárja, hogy az aitólok visszakapják mindazt, ami a háború előtt birtokukban volt, (10) ráadásul első szerződésükben is úgy állapodtak meg, hogy a háborúban szerzett zsákmányból mindaz, ami mozdítható és elhajtható, a rómaiakat illeti, a föld és az elfoglalt városok pedig az aitólokat. (11) , Ti magatok szegtétek meg ennek a szövetségnek a feltételeit — válaszolta Quinctius —, amikor minket cserbenhagyva beket kötöttetek Philipposszal.' (12) De ha a szerződés még érvényben volna, ez a megállapodás akkor is csak az elfoglalt városokra vonatkozik; Ihesszália városai azonban önként fogadták el uralmunkat."— (13) Ezek a szavak, bár minden szövetséges egyetértéssel fogadta őket, az aitólok számára már akkor tűrhetetlenek voltak, nemsokára pedig újabb háborút és nagy csapásokat hoztak rájuk.? (14) Philipposszal abban egyeztek meg, hogy ő túszként átadja fiát, Démétrioszt és néhány barátját, fizet 200 talentumot, és a többi feltétel megtárgyalására követeket küld Rómába. Hogy mindezt el tudja intézni, négyhavi fegyverszünetben állapodtak meg. (15) Abban is megegyeztek, hogy ha a senatus nem egyezik bele a békébe, Philipposz visszakapja a pénzt és a túszokat. Állítólag a római hadvezér főleg azért sürgette ennyire a békekötést, mert köztudott volt, hogy Antiokhosz háborúra készül, és át akar kelni Európába. 14. (1) Ugyanebben az időben, sőt egyes tudósítások szerint ugyanezen a napon verték meg az akhájok Korinthosznál szabályos ütközetben Androszthenészt, a király vezérét. (2) Philipposz szerette volna ezt a várost hídfőállásként felhasználni a többi görög város ellen. Ezért az előkelő polgárokat kicsalta onnan azzal az ürüggyel, hogy megtárgyalják, hány lovast tud adni Korinthosz a háborúra, és túszok gyanánt magánál tartotta őket. (3) Ezenkívül az 500 makedónból és 800 fős vegyes segédcsapatokból álló, (4) már régebb óta ott tartózkodó helyőrséget is kiegészítette további 1000 makedónnal, 1200 illírrel és thrákkal, valamint 800 krétaival — ez utóbbiak mindkét oldal katonái között megtalálható! Vö. XXIX. 12. 1. ? Az aitólok később Philipposz és III. Antiokhosz oldalán szembeszálltak a rómaiakkal (XXXV. 12.), és a két király veresége után népük és az aitól szövetség befolyása teljesen megszűnt. 111
