OCR
pedig ijedségük láttán ismét rájuk támadt. (11) Ráadásul még a terep is hátrányt jelentett számukra, mert miközben a lejtőn üldözték a megvert rómaiakat, a hegyhátat, amelyről harcoltak, átengedték a hátukba kerülő ellenségnek. Egy ideig minden oldalról kaszabolták őket, majd a legtöbben fegyvereiket eldobva futásban kerestek menedéket. 10. (1) Philipposz először néhány gyalogos és lovas kíséretében megszállt egy, a többi közül kimagasló dombot, hogy onnan figyelje, hogyan alakul a sorsa serege balszárnyának. (2) Majd amikor látta, hogy mindenki fejvesztve menekül, és körös-körül minden magaslaton római hadijelvények és fegyverek csillognak, maga is otthagyta a csatát. (3) Quinctius a menekülők üldözése közben észrevette, hogy a makedónok felemelik lándzsájukat, ezért a szokatlan látvány hatására egy pillanatra megállította csapatait, nem tudván, mi a szándékuk. (4) Aztán megtudta, hogy a makedónok hagyományos módon ezzel jelzik a megadást. Az volt a szándéka, hogy megkíméli a legyőzötteket. (5) Katonái azonban, akik nem értették meg, hogy az ellenség feladta a harcot, és vezérük szándékát sem ismerték, rájuk támadtak, az elöl állókat levágták, a többi pedig szétfutott. (6) A király lóhalálában menekült a Tempé felé. Itt Gonnoinál megállt egy napra, hogy összeszedje azokat, akik túlélték az ütközetet. A győztes rómaiak zsákmány reményében megrohanták az ellenség táborát, de mire odaértek, az aitólok már nagyrészt kirabolták. (7) Aznap 8000 ellenséges katonát vágtak le és 5000-et ejtettek fogságba; a győztes seregből mintegy 700-an estek el. (8) Ha hiszünk Valeriusnak, aki minden számadatot mértéktelenül eltúloz, szerinte ezen a napon 40 000 főnyi ellenséget vágtak le, 5700-at fogtak el — itt már visszafogottabban hazudik —, a zsákmányolt hadijelvények száma pedig 249 volt. (9) Claudius is 32 000 ellenséges halottról és 4300 fogolyról tud. (10) Jómagam nem a legkisebb számnak akartam mindenáron hitelt adni, hanem Polübiosz adatait fogadtam el, aki korántsem megbízhatatlan szerző a római történelem egészét, de főleg a Hellaszban történt eseményeket illetően. 11. (1) Philipposz a nagy futás után összegyűjtötte a csata fordulatai során szétszóródott menekülőket, akik az ő nyomát követték, majd hírnököket küldött Lariszába azzal az utasítással, hogy égessék el a királyi irattár feljegyzéseit, nehogy az ellenség kezébe kerüljenek. Aztán visszatért Makedóniába. (2) Ouinctius, aki a zsákmányt és a foglyokat részben eladatta, részben a katonáknak engedte át, Lariszába indult, bár még nem tudta, merre távozott és mire készül a király. (3) 108