OCR
37. (1) Miután megérkeztek Rómába, a szövetségesek követei előbb nyertek meghallgatást, mint a király küldöttei. Beszédjük nagy részében elsősorban a királyt ócsárolták, (2) azzal viszont igen nagy hatást tettek a senazusra, hogy bemutatták a térség tengerének és szárazföldjeinek fekvését, (3) mindenki előtt nyilvánvalóvá téve, hogy ha Ihesszáliában Démétriasz, Euboiában Khalkisz, Akhaiában pedig Korinthosz a király hatalmában van, Hellasz nem lehet szabad; (4) ezeket a városokat — mondták — maga Philipposz is Hellasz béklyóinak nevezte, gúnyosan, de találóan. (5) Ezután bocsátották be Philipposz követeit. Ezek hosszú beszédbe kezdtek, de szónoklatukat a senazus egy kurta kérdéssel szakította félbe: hajlandó-e a király kiüríteni a fent említett három várost? Erre a követek közölték, hogy ezekre vonatkozóan nem kaptak konkrét utasítást. Így a király követeit békekötés nélkül bocsátották el, Ouinctiusnak pedig szabad kezet adtak a háború és béke ügyében. (6) Mivel ő ebből megértette, hogy a senazus nem viszolyog a háború folytatásától, ő személy szerint pedig inkább a győzelemre, mint a békére szomjazott, nem adott több lehetőséget Philipposznak a tárgyalásra, és kijelentette, hogy ezentúl nem hajlandó semmiféle követséget fogadni, csak ha egész Hellasz kiürítését ajánlja fel. 38. (1) Philipposz látta, hogy a döntő összecsapás elkerülhetetlen, ezért mindenhonnan össze kell gyűjtenie erőit. Mivel elsősorban a tőle távol eső Akhaia városaiért aggódott, azon belül is inkább Argoszért, mint Korinthoszért, (2) úgy látta a legjobbnak, ha ezeket mintegy bizományba átadja Nabisz spärtai #irannosznak, azzal a kikötéssel, hogy ha ő győz, Nabisz visszaadja neki a városokat, ellenkező esetben megtarthatja magának. Ezért írt Philoklésznek, Korinthosz és Argosz helyőrségparancsnokának, hogy személyesen találkozzon a tirannosszal. (3) Philoklész, jóllehet amúgy is ajándékot hozott Nabisznak, ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy a király Nabisz fiaihoz akarja feleségül adni a lányait, mintegy jövőbeli barátságuk zálogaként. (4) A türannosz elöször azt felelte, hogy Argosz városát csak azzal a feltétellel hajlandó elfogadni, ha maguk az argosziak kérik fel őt határozatban a város támogatására. (5) Amikor azonban meghallotta, hogy a nép teljes létszámú gyűlésén nemcsak elutasították a züranniszt, hanem rossz előjelnek kijáró borzalommal hurrogták le, úgy vélte, ez jó ürügy lesz arra, hogy kirabolja őket. Felszólította hát Philoklészt, hogy mihelyt elérkezettnek látja az időt, adja át neki a várost. (6) Éjszaka teljes titokban beengedték a zürannoszt a városba. Pirkadatra hatalmába kerítette az összes magaslati helyet, és bezáratta a kapukat. 96