Oldal 96 [96]
OCR
milyen eredményekről értesítette kiséretét. (9) Quinctius a következőket közölte a szövetségesekkel: Philipposz átengedi a rómaiaknak az egész illír tengerpartot, visszaküldi a szökevényeket és az esetleg nála lévő foglyokat. (10) Visszaadja Attalosz hajóit és a rajtuk elfogott hajósokat, a rhodosziaknak pedig Peraia területét, de nem vonul ki Iaszoszból és Bargüliából. (11) Az aitóloknak visszaadja Pharszaloszt és Lariszát, de Ihébait nem. Az akhájoknak nemcsak Argoszt engedi át, de Korinthoszt is. (12) Senkinek nem volt teljesen ínyére a döntés, hogy honnan fog kivonulni a király és honnan nem, (13) mert — mondogatták — mindez nagyobb veszteséget jelent, mint nyereséget, és mindig lesz ok a viszálykodásra, amíg a király ki nem vonja helyőrségeit egész Hellaszból. 36. (1) Ilyesmiket kiáltozott egymást túlharsogva a gyűlés minden tagja, és hangjuk még a távolabb álló Philipposzhoz is eljutott. (2) Ezért arra kérte Ouinctiust, hogy az egész ügyet halassza másnapra; ő bízik benne, hogy vagy ő győzi meg amazokat, vagy hagyja magát meggyőzni. (3) A tárgyalás helyéül a Ihronion melletti tengerpartot jelölték ki, ahol időben meg is jelentek. Itt Philipposz először is arra kérte Ouinctiust és minden jelenlévőt, hogy ne húzzák keresztül a béke reményét, (4) végül pedig időt kért, hogy követeket küldhessen Rómába a senatushoz: vagy ezekkel a feltételekkel fogja kieszközölni a békét, vagy pedig elfogadja a senazus feltételeit, bármilyenek legyenek is. (5) A többieknek nem nagyon tetszett ez a javaslat: úgy gondolták, ezzel mindössze haladékot akar nyerni erői összeszedésére. (6) Ouinctius azonban azt mondta: Ebben igazuk is lenne, ha még nyár volna, hadviselésre alkalmas idő. Mivel azonban már közeleg a tél, nem veszítenek semmit, ha időt hagynak neki, hogy elküldhesse követeit. (7) A senatus jóváhagyása nélkül úgysem lesz érvényes semmi abból, amiben a királlyal megállapodnak; és most, mialatt maga a tél biztosítja számukra a szükséges szünetet a háborúban, nyugodtan megtudakolhatjak, jovahagyja-e mindezt a senatus. | (8) Véleményét a többi szövetséges vezér is elfogadta. Így kéthónapos fegyverszünetet kötöttek, és úgy döntöttek, mindegyikük elküldi követeit, hogy minden részletről felvilägositsäk a senatust, nehogy a kiräly félrevezesse. (9) A fegyverszüneti megällapodäshoz hozzäfüztek azt a kikötest, hogy a kirälyi helyőrségeket azonnal ki kell vonni Phökiszböl és Lokriszböl. (10) Maga Quinctius elküldte a szövetségesek követeivel együtt Amünandroszt, az athamanok királyát, hogy a követség fényét emelje, valamint Quintus Fabiust — felesége nővérének fiát —, Ouintus Fulviust és Appius Claudiust. 95
