Oldal 37 [37]
OCR
ezzel a Philipposszal, és abékét ugyanazok a rómaiak helytelenítették, akik most, amikor már megköttetett és érvénybe lépett, meg akarják zavarni. Mivel a szerencse semmit nem változtatott a tanácskozás körülményein, nem látom be, miért akarnátok ti bármin változtatni." 30. (1) A makedónok után a rómaiak beleegyezésével és kívánságára az athéniakat vezették elő, akik az elszenvedett jogtalanságok után jogosabban támadhatták a királyt pusztító kegyetlenségéért. (2) Elpanaszolták a földjeiket ért szörnyű pusztítást és fosztogatást. Nem is az fáj nekik — mondták -, hogy az ellenség ellenségként bánt velük, hiszen a háborúnak is megvannak a maga törvényei, amelyeket alkalmazni jogos, elszenvedni szükségszerű. (3) Ha felégetik a gabonatáblákat, lerombolják a házakat, zsákmányként elhajtanak embert és jószágot, mindez a kárvallott fél szempontjából inkább keserves, mint méltatlan cselekedet. (4) Azt viszont igenis felpanaszolják, hogy éppen ez a király, aki a rómaiakat jöttment barbároknak nevezi, annyira lábbal tiport minden emberi és isteni törvényt, hogy első pusztító hadjáratában az alvilági, a másodikban az égi istenek ellen folytatott szentségtörő háborút. (5) Területükön a földdel tett egyenlővé minden sírt és emlékművet, a holtak szellemeit mind fedetlenül hagyta, egynek a csontjait sem fedi már a föld. (6) Azokat a kis szentélyeket, amelyeket egykor démoszonként külön-külön lakó őseik szenteltek fel az ottani kis erődítményekben és falvakban, és akkor sem hanyagolták el tiszteletüket, amikor mind egy városban egyesültek," Philipposz egytől egyig végigjárta istentelen gyújtócsóváival. (7) Félig elhamvadva, megcsonkítva hevernek az istenek szobrai a leomlott szentélyek bedöntött kapufélfái körül. (8) Ahogy tönkretette Attika egykor műemlékekben és kincsekben gazdag földjét, éppúgy tönkre fogja tenni, ha módja lesz rá, Aitóliát és egész Hellaszt is. (9) A városukat is ilyen romhalmazzá tette volna, ha segítségükre nem jönnek a rómaiak. Hasonló szentségtörésre készült ugyanis a várost oltalmazó istenek, a fellegvárat őrző Athéna, Démétér eleusziszi szentélye és a peiraieuszi Zeusz és Athéna ellen is. (10) De miutan fegyveres erővel elűzték nemcsak ezeknek az isteneknek a templomaitól, de városfalaik alól is, dühe azok ellen a szentélyek ellen fordult, amelyeket csak a vallásos kegyelet oltalmazott. (11) Ezért könyörögve kérik az aitólokat, szánják meg az athéniakat, és vegyenek részt a háborúban a halhatatlan istenek és a hatalomban utánuk következő rómaiak vezetésével. ! A monda szerint Ihészeusz telepítette le a szétszórt attikai törzseket egy városba, Athénba (Ihuküdidész: II. 15. 2). 36
