Seite 12 [12]
OCR
jónak látják, a következő ima kíséretében: (4) ami a senazusnak és a római népnek szándékában áll az államot és az új háború megindítását illetően, az végződjön jól és szerencsésen a római nép, a szövetségesek és a latinság számára — és majd az áldozat és a könyörgés után kérjék a senazus döntését az állam és a provinciák ügyében. (5) Ezekben a napokban - a háborús hangulat felkorbácsolásához épp a legjobbkor — érkezett meg Marcus Aurelius követ és Marcus Valerius Laevinus propraetor levele, (6) valamint az athéniak újabb követsége, amely bejelentette, hogy a király közeledik határaikhoz, és hamarosan nemcsak földjeiket, de városukat is hatalmába keríti, ha a rómaiak nem sietnek segítségükre. (7) A consulok bejelentették, hogy az áldozatot előírás szerint végrehajtották, a haruspexek pedig azt a szakvéleményt adták, hogy az istenek rábólintottak imájukra, és a belső részek is jóval biztattak, területi hódítást, győzelmet és diadalt ígérnek. Ezután olvasták fel Valerius és Aurelius levelét és hallgatták meg az athéniak követeit. (8) A senatus ezután úgy határozott, hogy köszönetet mond a szövetségeseknek, amiért, noha régóta zaklatják őket, még az ostromzártól való félelem sem rendítette meg szövetségi hűségüket; (9) de hogy milyen segítséget várhatnak, arra csak akkor kapnak választ, ha a consulok kisorsoltik a mükôdési területeket, és az a consul, akinek a makedóniai hadszíntér jut, javaslatot tett a népgyűlésnek, hogy Philipposznak, Makedónia királyának üzenjék meg a háborút. 6. (1) A makedóniai hadszínteret Publius Sulpicius kapta meg sorshúzás útján, és ő terjesztette a nép elé a kérdést:! akarják-e és elrendelik-e, hogy Philipposz királynak és az uralma alatt lévő makedónoknak a római nép szövetségeseivel szemben elkövetett jogtalanságok és fegyveres erőszak miatt megüzenjék a háborút? (2) A mäsik consulnak, Aureliusnak Itália lett a működési területe. Ezutan a praetorok sorsoltak: Gaius Sergius Plautus kapta meg a varosbeliek jogvitdinak intézését, Quintus Fulvius Gillo Siciliat, Quintus Minucius Rufus a bruttiusok földjet, Lucius Furius Purpurio Galliät. (3) A makedón háborúra vonatkozó indítványt az első népgyűlésen majdnem minden cenzuria elvetette. A polgárok, akiket elgyötört a hosszan tartó, súlyos háború, részben saját elhatározásukból cselekedtek így, mert megelégelték a veszedelmet és fáradságot, (4) részben azért, mert az egyik népíribunus, Ouintus Baebius az atyák elleni vádaskodás szokásos útjára lépett: szemükre hányta, hogy nyakra-főre háborút indítanak, hogy a köznép soha ne élvezhesse a békét. ! A hadüzenet ügyében hozott senazusi döntést a comitia centuriatának is jóvá kellett hagynia. 11
