Oldal 201 [201]
OCR
200 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI... sajâtos észlelésének (Biggs & Tang, 2003), szükséges az értékelés oktatói és hallgatói értelmezéseit tovább vizsgálni, valamint kitérni az értelmezések összefüggéseire a konstruktív összehangolás elméletének más elemeivel. Az oktatóközösségek szakmai tanulástámogatásának vizsgálatában megerősítendő a kísérletezés, az innovációk, és a közös (oktató és pedagógiai szakember részvételével zajló) fejlesztés során végbemenő szakmai tanulás kutatása, az ezt erősítő és gyengítő tényezők feltárása. A kísérletezés, innovációk, közös fejlesztések esetében hangsúlyosan szükséges vizsgálni a hallgatók szerepét, bevonódását, az eredmények hallgatói észlelését. Amennyire a kutatási lehetőségek engedik, e területen nagy hozadéka lenne longitudinális vizsgálatok folytatásának is. Mindezáltal tovább erősödhetne a hazai felsőoktatásban kevésbé jelen lévő tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosság iránya is. Szükséges a tanulásközpontú megközelítés és a tanulószervezet kutatásainak eredményeit összekapcsolni, egyes felsőoktatási intézményekben e szempontokat együttesen vizsgálni. Érdemes nemzetközi összehasonlító vizsgálatok felé is nyitni, főleg az oktatói tanulástámogatás , keletkezéseinek" kutatása kapcsán. A tanulás-tanítás megújításának eredményes útjai kapcsán ajánlott tovább vizsgálni az oktatók szakmai fejlődésének támogatására szolgáló tartalmiformai variációk eredményességét, valamint kapcsolódását az adott oktatói és intézményi célokhoz, igényekhez. A felsőoktatásban a távolléti oktatás megjelenésével korábban nem ismert mértékben jelent meg az online tanítás és az oktatók ezzel kapcsolatos szakmai fejlődésének, tanulásának kérdése. A következő évek nagy kérdése, hogy az online oktatási tapasztalatok, illetve az oktatók online szakmai tanulási tapasztalatai milyen módon alakítják át az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának céljait, fókuszait, tartalmát és formáit a hazai felsőoktatásban. Az online oktatás tapasztalatai milyen módon ösztönzik az oktatókat, oktatóközösségeket a tanulás és tanítás reflexióinak mélyítésére, a tanulásközpontú felsőoktatás prioritásainak újragondolására (vö. Murray et al, 2020). Ez az irány nemcsak a tanítási gyakorlatok megváltozására kell hogy fókuszáljon, hanem arra, hogy hogyan változnak az oktatói nézetek a hallgatók aktív, konstruktív tanulásának támogatásáról, a minden hallgatóra kiterjedő tanulástámogatásról, a hallgatói tanulási eredmények fejlődésének elősegítéséről, az oktatók, oktatóközösségek tanuläsäröl. Toväbbä azt is fontos kiemelni, hogy a járványhelyzetben megszületett távolléti oktatás milyen dilemmákat, hosszú távon is ható kérdéseket vet fel: akár a személyes tanulási utak támogatása, akár a csoportok, közösségek tanulása vagy akár a tanulás kognitív,
