Oldal 200 [200]
OCR
3. AZ OKTATÓK ÉS OKTATÓKÖZÖSSÉGEK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA... 199 párhuzamosan tartott. Fontos tanulsága a fejlesztés alapú kutatásnak, hogy a szakmai fejlődés és tanulás támogatásának e kezdeti időszakaiban az eredmények elsősorban oktatói szinten jelennek meg: az oktatói nézetek alakulásában, a tanulás tudatosságának növekedésében (I. részletesebben 8. fejezetben). Ugyanakkor a nemzetközi kutatások (Stes & Van Petegem, 2011; Chalmers & Gardiner, 2015; De Rijdt et al., 2016) fényében is sziikséges a képzési programok és az intézmények szintjén is értékelni az eredményeket, valamint olyan tovabbi értékelési módszereket bevonni, amelyek lehetővé teszik a tanítási gyakorlat és a hallgatói tapasztalatok változásának vizsgálatát. A kutatási eredményeink összességében abban segíthetnek, hogy a fő kihívásokat és az ezzel kapcsolatos eredményes irányokat azonosítani tudjuk, s ezáltal az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának támogatásában el lehessen mozdulni egy tervezettebb, tudatosan rendszerbe ágyazott tanulástámogatás felé. 4. JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OKTATÓI SZAKMAI TANULÁSRA ÉS TÁMOGATÁSRA A további kutatásainkban is lényeges, folytatandó iránynak tartjuk (1) az oktatók, oktatóközösségek szakmai fejlődésének és tanulásának vizsgálatát, hiszen az oktatók a tanítás-tanulás világának megújításában kulcsszereplők: értelmezők, értékelők, alkotók; (2) az oktatói nézetek és tapasztalatok kutatását, amelyek alakítják az oktatók mindennapi pedagógiai gyakorlatát és értelmezik az oktatáspolitikai, intézményi, társadalmi elvárásokat; (3) a helyi felsőoktatási kontextusok hatásainak mélyebb feltárását; (4) az oktatói tanulástámogatással kapcsolatos fejlesztések kutatását és az eredmények komplex értékelését. Ezen túl az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeink alapján és a nemzetközi tendenciákra figyelve a következő továbblépési irányokat tartjuk kiemelten fontosnak: — À tanulásközpontú megközelítés tényezői közti kapcsolat értelmezését szükséges mélyíteni az oktatói nézetek és tapasztalatok vizsgálata során. Ezt az irányt főként kvalitatív jellegű vizsgálatokkal lehet megvalósítani, amiben hasznos alkalmazni a kritikus esemény technikáját vagy szakmai dilemmákat megfogalmazó vignettákat, és előtérbe állítani az oktatóközösségek értelmezéseit. — A felsőoktatási kontextusban a tanulásközpontú megközelítés vizsgálatakor érdemes a minden tanuló tanulástámogatásával kapcsolatos nézeteket, innovációkat, szakmai tanulástámogatási lehetőségeket alaposabban feltárni, összefüggésben a tanulásközpontúság többi tényezőjével, és azonosítani az oktatói nézetekben, tapasztalatokban rejlő inkoherenciákat, feszültségeket és továbblépési lehetőségeket.
