Oldal 191 [191]
OCR
190 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI... nézetei és tapasztalatai, valamint az oktatói identitáskonstruálás mennyiben mutatnak - elsősorban a tanulásközpontúság megjelenése kapcsán — differenciált képet a képzési területek és az oktatók tanítási tapasztalatának fényében. Öszszességében az látszik, hogy a képzési területek és a tanítási tapasztalatok éppen ellenkezően érvényesülnek az oktatói elképzelésekben: a tanulásközpontú tanítási megközelítések és kompetenciák, valamint a szakmai fejlődés, tanulás tevékenységei elsősorban a képzési területek mentén különböznek, míg a ,hagyományosabb" oktatói kompetenciák, a szakmai fejlődés nézetei és az oktatói identitáskonstruálás elsősorban a tanítási tapasztalat fényében (I. 9.2. táblázat). 9.2. táblázat. Az oktatók tanítási megközelítéseinek, kompetenciáinak, szakmai fejlődéssel és tanulással kapcsolatos nézeteinek és tevékenységeinek, valamint az oktatói identitáskonstruálásnak differenciáltsága Képzési területenként változó Tanítási tapasztalat fényében változó Információ- és értékelési központú, előzetes Tanulásközpontú tanítási megközelítések tudásra és interakcióra épülő, kritikai gondol kodás fejlesztésére irányuló megközelítés Tanuläsközpontü kompetenciäk „Hagyomänyosabb” oktatöi kompetenciák gy. y Szakmai fejlődés, tanulás tevékenységei Szakmai fejlődés nézetei? Oktatói identitáskonstruálás és tanulási formák (az oktatás iránt nyitott oktatók körében) Ez alapján három fő tendencia látszik, egyrészt az, hogy a tanulásközpontú tanítás és tevékenységek szempontjából a képzési területek jelentős szerepet játszanak; másrészt, hogy a tartalomközpontú tanítás nézetei, kompetenciái inkább a tanítási tapasztalattal növekszenek; harmadrészt, hogy a szakmai fejlődés és tanulás mélyebb , rétegei -nek alakulása kapcsán a tanítási tapasztalat jelentősége erősödik meg (I. az oktatói identitás változásait, a szakmai fejlődés, tanulás nézeteit szemben a tevékenységekkel). A tanulásközpontú megközelítés iránt nyitottabb területek a nemzetközi trendekkel összhangban a puha tudományok képviselői, de a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeiben összetettebb a kép, kiemelendő, hogy az alkalmazott kemény területek képviselőire (I. mérnöki, informatikai és orvostudományi területek) jellemzőbb a vizsgálatok révén történő szakmai fejlődés útja. A tanítási tapasztalatok jellemzően tehát a ,bagyományosabb" oktatói kompetenciák fejlődése, alakulása szempontjából lényegesek, például a kurzusok terve2 Elsősorban a tanítási tapasztalatok szerint differenciált, a I4 képzési terület közül öt esetben találtunk különbségeket az adott területen tanítók és nem tanítók közt (I. bővebben az 5. fejezetben).
