Oldal 177 [177]
OCR
176 VIII. VARIÁCIÓK AZ OKTATOK SZAKMAI FEJLODESENEK... 7.3. Az egyéni és közösségi tanulási utak kapcsolódása A tanulásközpontú megközelítésekben a tanítás nem egyéni munka, ahhoz, hogy a hallgatók fejlődése, az elérendő tanulási eredmények fejlesztése kerüljön a középpontba, az oktatók közti együttműködés elengedhetetlen. A pedagóguskutatás területén a szakmai fejlődés eredményességének vizsgálatai megerősítették az együttműködő tanulás meghatározó voltát (Cordingley, Higgins, Greany, Buckler, Coles-Jordan, Crisp, Saunders & Coe, 2015; Caena, 2013), a fels6oktatasban pedig a gyakorlatközössegek szakmai fejlődésben betöltött szerepe, lehetőségei az egyik legerősebb megközelítése a támogatásoknak (Cox & McDonald, 2017; illetve bővebben 2. fejezetben). Ráadásul a kérdőíves vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy az oktatásfejlesztéshez kapcsolódó gyakorlatközösségek Magyarországon nem erősek. Mindezekért a fejlesztéseink mind a négy verziójában a közösségek szakmai tanulásának kialakítása, megerősítése, az egyéni tanulási utakkal való kapcsolattartásának megtalálása a támogatás kulcskérdése volt. A kontakt alkalmakon — képzéseken, workshopokon — a tanulástámogatásban minden esetben jelentős szerepe volt a tudas- és tapasztalatmegosztasnak, a tanulds csoportos formáinak, ezen túl viszont az egyes fejlesztések az oktatói közösségek más szintjének más eszközökkel történő támogatására fókuszáltak. Az AI fejlesztés a képzési programokhoz/szakhoz kötődő oktatói közösségeket igyekezett erősíteni, elsősorban azért, hogy az oktatók szakmai tanulásának fenntartására, támogatására hosszabb távon keretet biztosíthasson. Ez a tapasztalatok alapján akkor működött jól, ha a képzésen részt vevő oktatói csoport és a képzés/ tantárgy oktatói közössége egybeesett; valamint ha a képzési program vezetője jelen volt a képzésen, és rendelkezett a szakhoz kapcsolódó oktatói közösség víziójával. Amikor a képzésen többféle szakhoz kapcsolódó oktatók kisebb csoportjai jelentek meg, akkor ezek a kiscsoportok nem tudtak eléggé megerősödni, sem egymást támogatni a szakmai tanulásban. Ráadásul a szakmai tanulást inkább hátráltatta a képzési programok eltérő státusza, sikerességének megítélése, ami az egymástól való tanulást is nehezítette. Bár a képzési programhoz kötődő oktatói közösséget csak egy esetben tudta erősíteni az Al fejlesztés, a szakmai tanulás csoportos élménye jelentős volt az oktatói reflexiók szerint. További lényeges tapasztalat volt, hogy azok az oktatók, akik az egyéni konzultációs lehetőség révén kapcsolódtak be (mivel nem tudták megoldani az első alkalmon való részvételt), nem váltak az oktatói közösségek aktív résztvevőivé, hanem továbbra is inkább az egyéni konzultáció lehetőségével éltek. A BI fejlesztés célzottan akarta megerősíteni a meglévő oktatói közösségeket és új kapcsolatokat teremteni köztük. Ebben az esetben összetartó tanszéki közösségek vettek részt az oktatói képzéseken, akiknél a tantárgyi és kutatói közösségek egybeestek. A képzések viszont két tanszéki közösség együttes meg
