Oldal 156 [156]
OCR
I. AZ OKTATÓI TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK KONCEPCIÓI 155 a gyakorlatban ezek a megközelítések legtöbbször egymást kiegészítve jelennek meg. Egy másik metaelemzés (Amundsen Wilson, 2012) pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a sokféle támogatási forma alapvetően két fő megközelítés mentén rendszerezhető annak fényében, hogy milyen alapelvek mentén és hogyan építik fel a támogatórendszert. Ez alapján az oktatói tanulástámogatás fókuszálhat a kimenetre vagy a tanulási folyamatra. 8.1. táblázat. Az oktatói szakmai fejlődés és tanulás támogatásának típusai (Amundsen & Wilson, 2012) A szakmai fejlődés és tanulás támogatásának típusai Fókusz 1. tanítási képességekre fókuszáló (pl. megbeszélés facilitálása) 2. módszerre fókuszáló (pl. probléma alapú tanulás) 3. intézményi fókuszú (a tanítás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, kimenetre fókuszál melyek három szinten jelennek meg: intézményi, fejlesztő központ, tanszékek) 4. reflexióra fókuszáló 5. diszciplínára fókuszáló (a diszciplináris megértésre fókuszál a pedagógiai tudás fejlesztése érdekében, pl. beszélgetések tanításról, folyamatra fókuszál olvasmányokról; tanítási projektek) 6. akciókutatásra vagy vizsgálódásra fókuszáló (a tanulás-tanítás kérdéseinek vizsgálata egyénileg vagy csoportban) A hazai felsőoktatásban az oktatói tanulás támogatásának tudatosan tervezett, rendszerbe foglalt megközelítéseiről még nem beszélhetünk, de alapvetően az látszik, hogy a fentebbi megközelítések közül a tanuló- és tanulásközpontú irány erősödik, amit egyrészt az oktatás területén jelentkező problémák, hallgatói lemorzsolódások; másrészt a technológiai változások, a digitális oktatás térhódítása hozott magával; harmadrészt pedig a tanulási eredmények megközelítésével kapcsolatos országos szintű elvárások is felerősítettek (Derényi, 2018). 2. OKTATÓKÖZÖSSÉGEK TANULÁSA EGY HAZAI KÖRKÉP TÜKRÉBEN Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának egyik jelentős módja, amikor az oktatók a mindennapi munkájuk végzése során ún. gyakorlatközösségekben tanulnak (Lave & Wenger, 1991; bővebben I. 2. fejezet 2.2. pontjában). Ennek alapja, hogy a munka jellegének, feltételeinek megváltozása ösztönzi a tanulást, nem önmagában az oktatók számára felkínált tanulási lehetőségek, képzések (Boud & Brew, 2013). Az oktatásfejlesztés tipikusan közösségekben zajló tevékenység, mely az oktatók egyéni és közösségszintű tanulását is elősegíti, az oktatók tanul
