Oldal 150 [150]
OCR
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 149 6. AZ EREDMENYEK ERTELMEZESE ES ERTEKELESE A kutatás jelen része arra vállalkozott, hogy azokat a személyes tényezőket tárja fel, amelyek hathatnak az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának formáira. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne ismernénk el a környezeti tényezők meghatározó szerepét (vö.: Van Lankveld et al., 2017), viszont arra ez az elemzés most nem tér ki. Az eredményeink értelmezésekor fontosnak tartjuk a hazai vizsgálat összevetését a korábbi kutatások eredményeivel, továbbá kiemeljük a személyes tényezők, úgy is mint a szakmai fejlődés nézetei, észlelt és fontosnak tartott oktatói kompetenciák legjellemzőbb hatásait az egyes szakmai fejlődési, tanulási formákra. Eredményeink szerint a vizsgált személyes tényezők meghatározó módon járulnak hozzá az egyes szakmai fejlődés és tanulás típusokhoz, bár egyes független változók hatásai inkább alacsonyak — de ez viszonylag gyakori a nézetkutatások területén. Minden tényező közül a legmeghatározóbb befolyásoló erővel a hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló szakmai fejlődés nézete rendelkezik. Ez az eredményünk összhangban áll az elméleti feltevésekkel, valamint a közoktatás pedagógusai körében végzett korábbi kutatással is (de Vries, van de Grift, Jansen, 2014), azaz a tanulásközpontú megközelítés hozzájárul a szakmai fejlődés iránti elkötelezettségbez. További jelentős eredménynek tartjuk, hogy az oktatók bevonódását a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeibe a kompetenciák észlelt eredményessége jelentősebb mértékben befolyásolja, mint az oktatói kompetenciák fontosságának megítélése. Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának tevékenységeit négy fő típusba tudtuk sorolni a feltáró faktoranalízis segítségével, aminek elemzését a 6. fejezetben részletesen bemutattuk: (1) tanulás reflexió segítségével, (2) tanulás kollégákkal, (3) tanulás a vizsgálatok által, (4) tanulás képzés és olvasás révén. Az első két informális tanulási mód az, ami domináns a hazai oktatók körében. A reflektálás ebben a tipológiában az oktató egyéni tanulási gyakorlatához kötődik, nem kapcsolódik a kollegiális együttműködéshez. A képzések és a szakirodalomolvasás összekapcsolódása korábbi vizsgálatokban nem volt jellemző, inkább egymással szembe állították a két utat: a képzések formális jellegét szemben az olvasás önszabályozó, informális és összességében kedveltebb voltával (Ferman, 2002; King, 2004. Fő célunk annak feltárása és azonosítása volt, hogy a vizsgált személyes tényezők elsősorban a szakmai fejlődés és tanulás milyen típusú tevékenységeinek megjelenéséhez tudtak hozzájárulni. A szakmai fejlődéssel kapcsolatos nézetek esetében a legerősebben ható tényező a hallgatók tanulástámogatására fókuszáló nézet, ami minden tanulási tevékenységformára pozitívan hatott, de legerőteljesebben a képzések és olvasás általi tanulásra. Az oktatói szerep megerősítésére,
