Page 144 [144]
OCR
3. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KÉRDÉSEI 143 3. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KÉRDÉSEI Az olyan felsőoktatási kontextusokban, amelyekben egyelőre kevés intézményesült, hosszabb távra tervezett támogatás alakult ki az oktatók szakmai fejlődésére és tanulására, különösen lényeges, hogy milyen személyes tényezők járulhatnak hozzá a szakmai tanulás erősödéséhez. Ezért a korábbi fejezetekben már bemutatott oktatói jellemzők alapján, azaz az oktatók (a) szakmai fejlődésről és tanulásról alkotott elképzelései, (b) a lényegesnek és (c) önmagukra nézve jellemzőnek tartott oktatói kompetenciák alapján vizsgáltuk, hogy ezen tényezők hogyan jelzik előre a szakmai tanulás jellemzőit. Kutatási kérdésünk tehát, hogy hogyan jelzik előre ezen tényezők típusai a szakmai tanulás tevékenységeinek adott típusait? 4. KUTATÁSI MÓDSZER Az oktatók személyes nézetei és a szakmai tanulás tevékenységei közti összefüggések elemzéséhez az online oktatói kérdőíves kikérdezésre építettünk, 1128 oktató adatait használtuk fel a hazai képzési területenként, fenntartóként, országrészenként reprezentatív vizsgálatban (I. részletesebben a 3. fejezetben). Az összefüggések elemzéséhez a feltáró faktoranalízis alapján kialakított skálákat használtunk a szakmai fejlődés és tanulás nézetei, valamint a szakmai tanulás tevékenységei esetében. Továbbá építettünk az oktatói kompetenciák fontosságának és észlelt eredményességének leíró statisztikai elemzésére is. Ezeket az eredményeket az 5. és 6. fejezetekben mutattuk be, itt csupán az ezen tényezők segítségével végzett többváltozós lineáris regresszióanalízis (Field, 2009) eredményeire térünk ki. A többváltozós lineáris regresszióanalízisben a lépésenkénti metódust követtük, független változókként a szakmai fejlődés és tanulás nézeteit, az észlelt és fontosnak tartott oktatói kompetenciákat használtuk, függő változóként pedig a szakmai tanulás négy típusát adtuk meg. A regressziós modellek megfelelő Durbin-Watson tesztértékkel (1,825-1,980 közt) rendelkeznek, a variancianövelő tényezők (VIF) is 10 alatt vannak, bár 1-nél magasabb értéket érnek el, ami azt mutatja, hogy a független változók közt is jelentős kapcsolat van, de ezt elméleti megfontolások alapján várhattuk is. A tolerancia értékek is mind 0,2 fölöttiek, tehát elfogadhatóak (vö. Field, 2009; Fazekas, Halász, Horváth, Pálvölgyi, Balázs & Antoni-Alt, 2021).
