Oldal 104 [104]
OCR
3. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI 103 ban találhatóak), ami a szakmai fejlődés fő tevékenységeire épít (1. a szakirodalmi részben), és már használtuk a finn és a magyar oktatók körében végzett kutatás során (Kálmán et al, 2020). A zárt kérdéseken a leíró statisztikai eljárásokon túl feltáró faktorelemzéseket végeztem, amelyek alapján a tanítási megközelítések, a saját szakmai tanulás elképzeléseinek és tapasztalatainak típusait azonosítottuk a hazai mintán. A faktoranalízis alapján kialakított skálák mentén a képzési területek és a tanítási tapasztalatok szerinti különbségek elemzését végeztem el. A kialakitott skäläk eseteben a Kolmogorov-Smirnov- (a z-ertekek 2,15-6,10 közöttiek) szignifikáns (p c 0,001) volt, ezért a Kruskal-— Wallis-próbát használtam. 4. EREDMÉNYEK Az eredmények kapcsán először bemutatjuk az oktatók tanításról alkotott nézeteit az oktatói küldetések és a tanítási megközelítésmódok alapján, majd a szakmai fejlődésről alkotott nézetek típusait mutatjuk be, végül pedig az oktatók szakmai fejlődésének, tanulási tevékenységeinek változataira térünk ki. Majd mindezen vizsgált tényezők kapcsán leírjuk, hogy ezek az elemek mennyiben változnak a képzési területek szerint, valamint a tanítási tapasztalatok fényében. 4.1. Az oktatók elképzelései a tanításról Az oktatók tanításról alkotott elképzeléseit egyrészt az oktatói küldetés nyílt kérdésének kódolására, másrészt a tanulási megközelítéseket feltáró zárt kérdésre alapoztuk. A tanítással kapcsolatos elképzelések az oktatói küldetések alapján Az oktatói küldetésekre adott szabadon megfogalmazott válaszokban jelentősek voltak a tanulási eredményeken alapuló és tanulásközpontú megközelítésre épülő elképzelések, azaz hogy miben akarják fejleszteni hallgatóikat, milyen tanulási eredmények elérésére vállalkoznak. A nyitott kérdésekre az oktatôk 64,5%-a välaszolt (n — 728) valamilyen tanulási eredmény komponenssel, ami azt jelenti, hogy az oktatók nagy arányban gondolkodnak oktatói küldetésük kapcsán a hallgatók tanulási eredményeiben. A tanulási eredmények komponensei közül a legerősebb a képességek komponense, utána a tudás, majd az attitűd (5.1. ábra, 5.1. táblázat).
