Oldal 103 [103]
OCR
102 V. AZ OKTATÓK NÉZETEI A TANÍTÁSRÓL ÉS A SAJÁT SZAKMAI TANULÁSUKRÓL 3. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI A feltáró jellegű kutatás a hazai oktatók körében végzett online kérdőíves vizsgálatra épült, ezzel törekedve a hazai helyzet feltárására. A kérdőív általános bemutatása és a végül 1128 oktató adatait tartalmazó minta kialakítása a kötet 3. fejezetének 3.2. részében található meg. Az alábbiakban a fejezetben vizsgált kutatási kérdésekhez tartozó kérdőívrészek kialakítását mutatjuk be. A tanítással kapcsolatos elképzeléseket egyrészt az oktatói küldetésről szóló nyitott kérdéssel, másrészt a tanítási megközelítésekre vonatkozó 19 zárt állítás válaszai alapján tártam fel. Az oktatók az oktatói küldetésüket szabadon, hoszszabb szövegként fogalmazhatták meg, maximum három válasz megadásával. Válaszaikban megjelentek az oktatás általános céljával, folyamatával, az oktatói felkészültséggel, valamint a hallgatók fejlesztésére vonatkozó célokkal kapcsolatos kategóriák. A fejezet ez utóbbi elemzésére épített, és a hallgatók fejlesztésére vonatkozó célokat a tanulási eredmények komponensei alapján kategorizáltam, mivel ettől reméltem, hogy leginkább hozzájárul az oktatók tanulásközpontú elképzeléseinek differenciált értelmezéséhez. A kódrendszerben a fő kódok a tanulási eredmények komponensei, az alkódok ezek egyes, az oktatók által megfogalmazott típusai lettek. A kódrendszer kialakítása után szakértői egyeztetést végeztem, majd ez alapján javítottam a kategóriarendszert. A kategóriarendszer és a kódolás megbízhatóságának érdekében az adatokat újrakódoltam, ismét ellenőriztem körülbelül egy hónap elteltével. A tanítási megközelítés zárt kérdései a Tanítási megközelítés és gyakorlat kérdőív (Kálmán et al., 2020; Kálmán, Tynjala, Skaniakos & Horvath, é.n.) tovabbfejlesztésére épiilt, amibél egyrészt a tanulási eredmények alapú megközelítés állításait alakítottam át, mert azok nem kapcsolódtak tanítási stratégiákhoz; másrészt a differenciált tanításkoncepció érdekében figyeltem a konstruktív összehangolás elemeinek erősítésére, azaz az értékeléssel kapcsolatos állításokat is bevontam. Az így kapott 19 állítást az oktatóknak ötfokú Likert-skálán kellett értékelni. A zárt kérdés esetében fő szempont volt, hogy a tanulásközpontú megközelítésen belüli típusokat tudjak azonosítani, Az itemeket az eredmények fejezetben mutatom be (I. 5.3. táblázatot ebben a fejezetben). Az oktatók szakmai fejlődéssel és tanulással kapcsolatos elképzeléseit egy kilenc állításra épülő, saját fejlesztésű kérdés segítségével vizsgáltam (az itemeket a fejezet 5.4. táblázata tartalmazza), amiben építettem Ákerlind (2003, 2011) feltáró vizsgálatának típusaira, és kiegészítettem olyan szempontokkal, amelyek a szakmai fejlődés értelmezésében megjelenítik a külső elvárásokat (pl. előnyt jelent a szakmai karrierem szempontjából) és az értékelést (pl. a hallgatói megítélésem jobb legyen). A szakmai tanulással kapcsolatos tapasztalatokat 14 állításból álló, ötfokú Likert-skálás zárt kérdéssel vizsgáltam (az itemek a fejezet 5.5. táblázatá
