Oldal 77 [77]
OCR
76 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA események elemzése is az élettörténetek elemzését egészítette ki, értelmezte, hitelesítette — önálló elemzésükre nem került sor, 4.2. A kutatás mintája A kutatás mintaválasztása célzott szakértői (Csíkos, 2009), olyan oktatókat és intézményeket kerestünk, akik az oktatás iránt érdeklődnek, elkötelezettek, tenni vágyóak. Az adatgyűjtés során először egy-egy oktatót találtunk meg az adott területről, akitől aztán a hólabda elve alapján további, az oktatásra, tanulásra nyitott kollégákat értünk el. Az adatgyűjtés során két fő szempontra figyeltünk: egyrészt, hogy különböző, jellegzetesen eltérő képzési területek oktatóit szólítsam meg, másrészt, hogy minden képzési területről három jellegzetes oktatói csoportot vonjak be a mintába. A mintába a következő négy képzési terület került be: (1) a pedagógusképzés, neveléstudomány, (2) gazdaságtudomány, (3) orvostudomány, valamint (4) az állam- és jogtudomány területe. Minden terület az alkalmazott tudományok köréből került ki — ahol feltételeztük, hogy az oktatásban számos kihívás, változás jelent meg az elmúlt időszakban. Ezen belül viszont a puha és kemény tudományok képviseletére is figyeltünk (vö. Becher, 1994). Minden szak- és tudományterületről három oktatót választottunk: egy kezdő oktatót, egy tapasztalt oktatót, valamint egy olyan tapasztalt oktatót, akinek jelenleg meghatározó vezető szerepe van a képzés, oktatás alakításában, fejlesztésében (pl. képzésfejlesztő, szakfelelős, tanulmányi felelős). A kezdő oktatók körébe alapvetően a 10 évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezők kerültek, de volt egy kivétel is, ahol azt is figyelembe kellett venni, hogy az adott kontextusban, a kb. 10 éves tapasztalatával még így is ő számított a legfiatalabb kollégának. Az adott terület három oktatója mindig ugyanabból a felsőoktatási intézményből került ki, s arra is igyekeztünk figyelni, hogy ha lehet, egy intézethez, képzési területhez tartozzanak. Összesen tehát 12 oktatóval készült interjú, a háttéradatokat részletesebben lásd az 4.1. számú táblázatban. A minta több felsőoktatási intézményből származott, s bár az intézmények nyilván sajátos szervezeti kultúrával rendelkeznek, számos közös vonásuk is érzékelhető, amelyek közül fontos megemlíteni: mindegyik állami fenntartású, nagy hallgatói létszámmal dolgozó, kutatást is folytató felsőoktatási intézmény.
