Seite 67 [67]
OCR
66 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK.. és tanulás formáinak választásában. A vizsgálatban felhasználtuk a kvantitatív feltáró vizsgálat leíró statisztikai és feltáró faktoranalíziseinek eredményeit, melyek alapján egy többváltozós regresszióanalízist végeztünk. A regresszióanalízisban a szakmai fejlődés és tanulás nézetei, az észlelt és fontosnak tartott kompetenciák képezték a befolyásoló személyes tényezőket, míg kimenetként a szakmai fejlődés és tanulás négy típusát jelöltük meg. A kutatás részletes bemutatását a nyolcadik fejezet tartalmazza. 3.5. A fejlesztés alapú kutatás A kutatási keretrendszer negyedik szála, a fejlesztés alapú kutatás az oktatók, oktatóközösségek szakmai fejlődését, tanulását és ennek támogatását a gyakorlat természetes kontextusában vizsgálta. A 2017-19 közti időszakban egy felsőoktatási intézmény két karán az oktatók szakmai fejlődését, tanulását támogató programok fejlesztését végeztük". Az oktatók a puha alkalmazott tudományterületek (Becher, 1994) képviselői voltak. A programok a kari vezetés felkérésére jöttek létre, és mindkét karon két, iteratív jellegű változatban, összesen tehát négy variációban kerültek megvalósításra. A fejlesztés alapú kutatás ezeket a fejlesztési variációkat, a minél eredményesebb tanulást támogató környezetek kialakítására törekvő változatok fejlődését követte végig a fejlesztéssel párhuzamosan. Az oktatók szakmai fejlődését, tanulását szolgáló fejlesztések eredményeit, folyamatait a trianguláció elvét (Patton, 2002) figyelembe véve a fejlesztések támogatói, a vezetői és az oktatói perspektívából is elemeztük. Törekedtünk a kutatás-módszertani sokféleség megteremtésére is: interjúkat, kérdőíveket készítettünk, megbeszélések jegyzeteit, írásbeli reflexiókat, feljegyzéseket, oktatók által készített produktumokat/dokumentumokat is használtunk az adatgyűjtés során. A fejlesztés alapú kutatás módszertani sajátosságainak részletesebb bemutatását a kilencedik fejezet tartalmazza. A fejlesztés alapú kutatás iránya kevésbé elterjedt a hazai felsőoktatás-kutatásokban, ezért talán különösen izgalmasak azok a kutatásmódszertanhoz és implementáláshoz kötődő dilemmák, problémák, amelyekkel találkoztunk. Az egyik nagy nehézsége és tanulsága a kutatásnak az volt, hogy (1) azokat az oktatókat, akiket az oktatásfejlesztési programokba sem olyan könnyű bevonni, talán még nehezebb megszólítani az értékelés esetében. Így például az oktatói perspektíva feltárása fragmentált maradt, kérdőíves visszajelzéseket nehéz volt lebonyolítani. 1 A programok fejlesztését egy támogató csapat végezte. Tagjai: Horváth László, Kálmán Orsolya, Kopp Erika, Lénárd Sándor, Lukács István, Rapos Nóra, Salát Magdolna, Szivák Judit.
