OCR
3. A KUTATÁSI KERETRENDSZER EGYES SZAKASZAINAK MÖDSZEREI... 65 vagy ennél kevesebb ideje tanítókra, valamint a 4—9 éves tanítási tapasztalattal rendelkezőkre, de az első kategória csekély elemszáma miatt inkább az összevonás mellett döntöttem. A képzési és tanulási tapasztalatok mentén kialakult almintákra épülnek majd a 6. és 7. fejezet elemzései. A kérdőíves vizsgálat során a módszerből adódó természetes kihívásokon túl (pl. a mintában az oktatás iránt nyitott oktatók felülreprezentáltsága, az önkitöltés hátrányai, pozitív irányú torzítások), észleltünk néhány további dilemmát, kérdést. Talán a legfőbb (1) a fogalomértelmezéshez kapcsolódó bizonytalanságok. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb értelmezési eltérések a tanulás támogatása, facilitálása és a reflektálás fogalma körül alakultak ki. Ezeken a területeken további kvalitatív jellegű vizsgálatokra van szükség az értelmezési irányok mélyítéséhez. Egy további dilemmaként merült fel (2) a zárt és nyílt kérdések arányainak megtalálása a kérdőívben. A tervezés során a kiegyensúlyozottságra törekedtünk, minden fő zárt kérdéscsoporthoz tartozott egy nyitott kérdéspár a megbízhatóság növelésének érdekében. Az adatfelvétel tapasztalatai alapján viszont az utolsó blokkban már nagyon alacsonnyá vált a nyitott kérdésekre adott válaszok aránya. Mivel (3) az oktatói nézetek, megközelítések feltárására hazai eszköz korábban nem állt rendelkezésre, fontos lépés az adott eszköz kipróbálása, benne a nemzetközileg ismert kérdőívrész adaptäläsäval, illetve üj kérdések kialakitásával. Ugyanakkor a tanítási megközelítések és a szakmai fejlődéssel kapcsolatos nézetek kérdéseinek esetében a validáláshoz további vizsgálatok szükségesek még. További fontos tapasztalat volt, hogy (4) 2018-ban azon oktatók, akik kitöltötték a kérdőívet, kifejezetten vágytak arra, hogy az oktatás kapcsán elmondhassák véleményüket, ugyanakkor ez a fajta lendület valószínűleg megtorpant az elmúlt időszak távolléti oktatással kapcsolatos kérdőíves vizsgálatainak dömpingje miatt (vö. Kopp, Feyisa & Saád, 2020). 3.4. A kvantitatív, összefüggést feltáró kutatás A kutatási keretrendszer ezen szálánál is az online oktatói kérdőíves vizsgálat adatgyűjtéséből származó adatokra építettünk. A feltáró jellegű elemzések helyett viszont már arra voltunk kíváncsiak, hogy az oktatók egyes nézetei milyen módon jelzik előre a szakmai fejlődés és tanulás bizonyos típusait. Elfogadva azt, hogy az oktatók szakmai fejlődését és tanulását egyaránt befolyásolják személyes és környezeti tényezők (pl. Rapos et al, 2020; Van Lankveld, Schoonenboom, Volman, Croiset & Beishuizen, 2017), ebben a kutatäsi szälban kifejezetten a személyes oktatói nézetekre helyeztük a hangsúlyt elősorban azért, mert a hazai kontextusban egyelőre kevés rendszerszintű intézményi támogatást érzékeltünk, így különösen nagy szerepe lehet az oktatók személyes tényezőinek a szakmai fejlődés