Oldal 65 [65]
OCR
64 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK.. 3.3. táblázat. Az oktatói minta képzési területek szerinti megoszlása Az országos ET 10%-a Agrár 49 34 83 78 Államtudomány 7 21 28 34 Bölcsészettudomány 137 86 223 182 Gazdaságtudomány 82 60 142 166 Hittudomány 11 14 25 22 Informatika 52 60 112 74 Jog 40 28 68 40 Műszaki 117 83 200 174 Miveszet és müveszet-közve- 17 16 33 52 Orvos- és egészségtudomany 176 35 211 244 Pedagégusképzés 34 85 119 122 Sporttudomäny 17 23 40 22 Tärsadalomtudomäny 17 81 98 66 Természettudomäny 62 64 126 102 Az oktatói nézetek, megközelítések elemzésében a fő kutatási kérdések közé tartozott, hogy e nézetek mennyiben különböznek a felsőoktatás képzési területei mentén, valamint aszerint, hogy milyen tanítási tapasztalattal rendelkeznek az oktatók. A képzési területek (3.2. táblázat) elemzéséhez a következő három csoportot használtam mind a 14 területen: (1) akik csak az adott képzési területen tanítanak, (2) akik az adott képzési terület mellett máshol is tanítanak, (3) akik nem tanítanak az adott képzési területen. Számos korábbi kutatás használta Biglan (1973) és Becher (1994) tipológiáját a kemény-puha, tiszta-alkalmazott tudományterületek csoportosítására, ugyanakkor a mai képzési területeket nézve több esetben nehéz elvégezni a besorolást, a területek egyre interdiszciplinárisabbá válnak, és a tipológiát is egyre több kritika éri (Irowler, 2014). Ezért a statisztikai elemzésekben az eredeti képzési területeket alkalmaztam, de az adatok értelmezésekor utalni fogok ezekre az ismert tipológiákra is, hiszen számos korábbi kutatásban ezeket használták. Az oktatói mintát a tanítási tapasztalatok mentén négy kategóriába soroltam: (1) 9 év vagy ennél kevesebb (n = 226; 29,7%), (2) 10-19 év közötti (n — 365, 32,2%), (3) 20-29 év k6zétti (n = 255;18,6%), (4) 30 vagy ennél tébbévnyi tanitasi tapasztalattal (n — 281; 19,596) rendelkezők. Az első kategória először két további kategóriára bomlott, a szakirodalom alapján is kezdő tanárnak minősülő 3 éve
