Oldal 64 [64]
OCR
3. A KUTATÁSI KERETRENDSZER EGYES SZAKASZAINAK MÖDSZEREI... 63 3.2. Kvantitatív feltáró kutatás: oktatói nézetek és megközelítések online kérdőíves vizsgálata A kvantitatív kutatás arra vállalkozott, hogy feltárja, hogyan gondolkodnak a hazai oktatók az oktatói kompetenciáikról, tanításról és saját szakmai fejlődésükről, tanulásukról, valamint vizsgáltuk az oktatók szakmai tanulással és támogatással kapcsolatos tapasztalatait is. Továbbá a háttéradatok segítségével azonosítottuk a nézetek és tapasztalatok differenciáltságát a képzési területek és a tanítási tapasztalatok szempontjából. Az adatgyűjtés módszerét egy online kérdőív segítségével végeztük, melyet az oktatók a 2018. májusi, júniusi időszakban töltöttek ki. A kérdőív a következő fő területekre tért ki: (1) háttéradatokra, (2) az oktatással kapcsolatos nézetekre és tevékenységekre, (3) az oktatók és oktatóközösségek szakmai fejlődésére és tanulására, valamint (4) az oktatói tevékenység támogatására. A kutatás során a részletes elemzésbe viszont csak a következő kérdéscsoportokat vontuk be: (1) az oktatói kompetenciákkal, (2) a tanítással, (3) a szakmai fejlődéssel és tanulással kapcsolatos elképzeléseket, (4) a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeit, valamint (5) az oktatói közösségekben való tanulás módjait. Továbbá az oktatói elképzelések és tapasztalatok differenciáltságát vizsgáltuk a háttéradatokra építve. Az elképzelések és tapasztalatok feldolgozásához leíró statisztikai eljárásokat alkalmaztunk, az egyes oktatói csoportok közötti különbségek elemzéséhez pedig a Kruskal-Wallis-pröbät hasznältam. Az egyes elemzett kérdőívkérdések leírását, elméleti hátterét, valamint az adatfeldolgozás módszereinek részleteit a hatodik és hetedik fejezet tartalmazza. Az online kérdőívvel a hazai felsőoktatásban dolgozó oktatókat kívántuk elérni, a doktoranduszokat nem vontuk be a vizsgálatba. Az oktatók az online kérdőívet az egyetemi honlapokon található e-mail-címükön keresztül kapták meg. A megkeresettek közül összesen 1744 fő töltötte ki, ebből oktatói státuszban 1505-en dolgoztak. Az oktatói minta országos szinten főbb földrajzi területenkent (Kelet-, Közep- &s Nyugat-Magyarorszäg), fenntartö &s képzési terület szerint reprezentatív. A képzési területek szerinti reprezentatív mintát a karok fő profilja szerint terveztük meg. Az egyes karokon belül a minél nagyobb kitöltési arányra törekedtünk, így végül az egyes képzési területeken oktatók körülbelül 10%-a került a mintába. Három olyan terület volt, amelyik felülreprezentált: a tärsadalom-, a természet- és a bölcsészettudomány. Ezeknél a területeknél véletlenszerűen csökkentettük a részmintát a reprezentativitás megtartása érdekében (3.2. táblázat), figyelve arra, hogy a közép-magyarországi állami fenntartású intézmények se kerüljenek túlsúlyba. A művészeti és a művészetközvetítési képzési területeket az alacsony elemszám miatt összevontuk. Összesen tehát 1128 oktató anonim adatait elemeztük.
