Oldal 59 [59]
OCR
58 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK.. pedig az intézmények közti diszkusszióra. Ezért továbbra is felmerülnek kétkedő vélemények, hogy vajon a tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosságnak mennyiben sikerült az oktatás és kutatás világát közelíteni egymáshoz, illetve hogy megjelenése, erősödése nem gyengíti-e az oktatáskutatás jelentőségét, nem csökkenti-e az oktatäskutatäs iränti bizalmat. (vö. Canning & Masika, 2020). Végül a negyedik irány, a fejlesztés alapú kutatások világa az, ami az oktatásfejlesztéseket, innovációkat a természetes környezetükben vizsgálja, azt nézi, hogy mi működik a gyakorlatban, és ezáltal kíván hozzájárulni a gyakorlat és az elméleti keretek fejlődéséhez. A fejlesztések elméleti tudásbázisra épülnek, majd a megvalósítás, elemzés és újratervezés ciklusában alakulnak, és így újabb és újabb variációkat élhetnek meg (Barab, 2006; Borko et al, 2008). A felsőoktatásban ez az irány kötődik az intézményi kutatásokhoz (institutional research) is. Ezek a kutatások egy adott felsőoktatási intézmény bizonyítékokra épülő stratégiai tervezéséhez és értékeléséhez kötődnek, céljuk, hogy információt szolgáltassanak az intézményi tervezéshez, döntések előkészítéséhez, illetve adatokat gyűjtsenek az intézményi működés eredményességéről, hatékonyságáról (Saupe, 1981, 1990 idézi Terenzini, 1993). Az intézményi kutatások tehát nemcsak a felsőoktatásban keletkezett adatok (pl. hallgatói lemorzsolódás, pályakövetés, kutatási eredmények publikálása) gyűjtéséről szól, hanem a stratégiaalkotás és implementálás adatokkal alátámasztott értékeléséről is, adott esetben egy új fejlesztés, innováció értékeléséről is. Az oktatók szakmai fejlődésével, tanulásával és tanításával foglalkozó, jelen kötetben megjelenő kutatásaink a fentebbi kutatási műfajokból elsősorban az értelmező és a fejlesztés alapú kutatásokból táplálkoztak; építettek a neveléstudomány területén is erősödő kevert kutatásmódszertanra (Tashakkori & Teddlie, 2010); valamint a feltáró, értelmező kutatás mellett a pragmatista irányt is erősíteni kívánták, 2. A KUTATÁSI KERETRENDSZER: KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK Azon célunk, hogy az oktatók tanítását és szakmai fejlődését, tanulását megértsük, ennek támogatását kutassuk, fejlesszük és ösztönözzük arra sarkalt, hogy a nemzetközi felsőoktatás-pedagógiai kutatások több megközelítésére is építsünk. A 2017-2019 közti idöszakban folyó kutatásaimban alapvetően két fő kutatási megközelítésre támaszkodtunk: (1) az egymást követő, feltáró jellegű kevert módszerű kutatási megközelítésre, melyben a kvalitatív narratív interjúkat követte egy nagymintás online kérdőíves vizsgálat; valamint ezt követően (2) egy fejlesztés alapú kutatást terveztünk. A kutatási keretrendszer felépítésével, többféle meg
