Oldal 53 [53]
OCR
52 II. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK MEGKOZELITESEI ... vizsgálatok, (5) kutatások, amelyek tovább legalizálják a tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosság területét. E kutatási területek ugyanakkor számos kihívást is rejtenek, elsősorban azért, mert a résztvevők sokféle tudományterületi háttérrel rendelkeznek, s a kutatás jellegének, módszerének egyeztetése lassú megismerési, tanulási folyamat. További általánosabb hátráltató tényezőkként említhetjük (Richlin, 2001), hogy gyakran az eredmények nem elég jelentősek a megosztáshoz; hogy az oktatók tudományos tevékenysége szempontjából nem jelentős előrelépés e kutatások végzése, publikálása; probléma még az időhiány és e terület csekélyebb intézményi elismertsége is. Nemzetközi szinten a kilencvenes évek óta egyre erősödött a megközelítés, ugyanakkor továbbra is számos kétség merül fel a tanításra vonatkozó tudományosság sikeressége kapcsán (Kreber, 2013; Canning & Masika, 2020). Továbbra sem egyértelmű, hogy milyen kutatások is tartozhatnak a tanításra vonatkozó tudományosság körébe. Canning és Masika (2020) a tanításra vonatkozó tudományosság két, időben egymást követő trendjét azonosítja: (1) a kilencvenes években indult SoTL 1.0-t, aminek célja a tanulás és tanítás mélyebb megértése, a kutatás alapú, értékelt, intézmények közti megosztásra épülő eredeti tudást létrehozó irányt, valamint a (2) SoTL 2.0-t, aminek célja már elsősorban a tanulás és tanítás elismerése, inkább menedzsment alapú, az egyéni és intézményi szükségleteket középpontba helyező vizsgálatokat. E második irány már fellazítja a kutatás-alapúságot, az elméleti megalapozottság is kevésbé jellemző, mint az eredeti irányra — mindez pedig inkább ahhoz járul hozzá, hogy a tanítást — az eredeti elképzeléssel szemben — elkülönülten kezdjük el kezelni a többi felsőoktatási gyakorlattól. Mindehhez hozzájárulhat az illúzióvesztés is, hiszen az oktatás státuszának erősödését nem hozta magával a tanításra vonatkozó tudományosság. További problémaként merül fel, hogy a megközelítés a növekvő aktivitás ellenére sem tudott érdemben foglalkozni a felsőoktatás alapvető kérdésével, a hallgatói diverzitásra reagáló társadalmi igazságosság elősegítésére. A társadalmi igazságosságért való küzdelmet az is nehezíti, hogy a tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosság erőteljesen az osztálytermi gyakorlatokra fókuszál, s kevésbé veszi figyelembe a felsőoktatási kontextus szociokulturális, politikai jellegzetességeit. Hazai példák és lehetőségek A tanításra és tanulásra fókuszáló tudományosság jelei, még ha nem is annyira tudatosan, de érzékelhetőek a hazai gyakorlatban is. Jelentős irány a hallgatók jellemzőivel, tanulásával kapcsolatos kutatási irány, a működő gyakorlat eredményességére fókuszáló, a hozzáadott értékvizsgálatok területe (Pusztai et al, 2016), megjelennek oktatási innovációval kapcsolatos beszámolók, valamint szisztematikus kutatások is fejlesztésekről (pl. a pedagógia alapszak bevezetését, fejlesztését
