OCR
I. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK ÉRTELMEZÉSEI 4I — a szakmai fejlődés eredményessége és a tanulók/hallgatók tanulásának összekapcsolása — a szakmai fejlődés, tanulás elválaszthatatlansága a támogatási rendszerektől, formáktól, Jelen fejezet elemzési fókusza a fentebbi felsorolás utolsó elemét állítja középpontba, mégpedig a szakmai fejlődéstől és tanulástól elválaszthatatlan támogató megközelítések értelmezését, mivel ennek a szempontnak az átgondolása jó alapot nyújthat a felsőoktatási fejlesztésekhez és az oktatók támogatására irányuló programok tervezéséhez. Az elemzés célja három, a felsőoktatás számára meghatározó megközelítés azonosítása, értelmezése és az ezzel kapcsolatos hazai lehetőségek végiggondolása, az oktatók tanulását támogató megközelítések tudatosítása. 2. AZ OKTATÓI SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI Ahogyan Amundsen és Wilson (2012) is felhívja a figyelmet rá, az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támogatása kapcsán nem jutunk közelebb a mélyebb megértéshez, ha a különböző módszerek, tevékenységek, gyakorlatok sorát végigvesszük (pl. műhelyek, óramegfigyelések, mentorálás, útmutatók használata). Ehelyett átfogó támogatási megközelítéseket érdemes azonosítani, amelyek szervesen összekapcsolják a támogatás céljait, prioritásait és a támogatás módját, formáit. Az alább tárgyalt három támogató megközelítés nem vállalja a téma teljes körű lefedését, inkább a hazai kontextus számára is releváns, kevésbé ismert irányokat kívánja bemutatni. Figyelembe véve azt is, hogy a felsőoktatási gyakorlatban ezek a megközelítések nem zárják ki egymást. 2.1. Az oktatói képzések A felsőoktatásban az oktatók szakmai fejlődését, tanulását szolgáló képzések megjelenése erősen kötődik az oktatói szerep professzionalizálódásának elképzeléséhez. A professzionalizálódás kapcsán felértékelődik az a tudásbázis (Révai & Gueirriero, 2017), ami az oktatas és különösen a felsőoktatásban folyó tanítás szakszerű végzéséhez szükséges. Jellemzően a felsőoktatásban dolgozó oktatók nem rendelkeznek pedagógiai jellegű végzettséggel. Még azokban az országokban is alacsony ez az arány, ahol már régóta elvárás, hogy az oktatók pedagógiai kvalifikációt is szerezzenek. Ausztráliában például a statisztikák szerint az egyetemi oktatók kevesebb, mint 1596-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel az egyetemi