Seite 41 [41]
OCR
40 II. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK MEGKOZELITESEI ... I: AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLODESENEK ES TANULASANAK ERTELMEZESEI Az oktatók szakmai fejlődése, tanulása az elmúlt időszakban felértékelődött a nemzetközi térben. Mivel a felsőoktatás változásai: a hallgatók diverzifikálódása, új hallgatói csoportok megjelenése, a tanulási eredmények megközelítése, a képzések strukturális átalakulása, a nemzetköziesedés, a technológiai fejlődés — csak hogy néhány főbb kihívást említsünk — mind hozzájárultak a tanulás-tanítás területe iránti érdeklődés és a minőségi elvárások növekedéséhez és a fejlesztések erősödéséhez (Hénard & Roseveare, 2012; Haldsz, 2010). Mindez pedig nem függetleníthető az oktatók tanulásától, szakmai fejlődésétől. A felsőoktatásban az oktatói szakmai fejlődés értelmezésének különböző irányai alakultak ki. Egyrészt a szakmai fejlődés kötődhet elsősorban az oktatói szerephez (professional development), másrészt holisztikusan az oktatói státuszhoz kötődő fejlődéshez, amiben az oktatói, kutatói, további pl. szakértői, tanácsadó szerepekhez kötődő fejlődés is megjelenik (academic development, faculty development’). A szakmai fejlődés eredendően az egyéni oktatói fejlődésre vonatkozott, de jellemzően egyre inkább összekapcsolódik az oktatóközösségek és a szervezetek tanuläsäval is (vö. Taylor g Colet, 2010). A fejezetben a szakmai fejlődés és tanulás" fogalmát alkalmazzuk, ezzel egyrészt jelezve, hogy az oktatói szerephez kötődő fejlődést állítjuk középpontba, tudva ugyanakkor, hogy ez nem választható el az oktatói fejlődés szélesebb körű értelmezésétől. Másrészt együttesen használjuk a szakmai fejődés és tanulás fogalmát, ami azt mutatja, hogy nem csak egyéni oktatói szintű fejlődésről van szó, valamint hogy a fejlődés és tanulás folyamatai folyamatosan egymásba játszanak." Az oktatói szakmai fejlődés és tanulás fő jellemzőiként a szakirodalmak alapjan (pl. Day, 1999; Rapos, 2016; Taylor & Colet, 2010; Santos, Gauÿas, Mackevitiüté, Jotautyté &, Martinaitis, 2019; Rapos, Bükki, Gazdag, Nagy & Tokos, 2020) a kévetkezék azonosithaték: — a szakmai fejlődés és tanulás folyamat jellege, folyamatossága; — az elköteleződések, célok folytonos reflexiója, ami kapcsolódik a szakmai identitás folytonos újrakonstruálásához; — a szakmai aktivitás, ágencia (cselekvőképesség) fontossága egyéni és kollektív szinten; — a személyes és kontextuälis (pl. intézményi) sajátosságok dinamikus egymásra hatásában alakulás; 5 Leginkább észak-amerikai gyakorlatban és kutatásban használják (vö. Taylor és Colet 2010). § A pedagóguskutatások újabban szintén a , folyamatos szakmai fejlődés és tanulás" terminológiát kezdik el használni (I. Cordingley, 2015).
