OCR
II. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI A FELSŐOKTATÁSBAN A tanulásközpontú oktatás megerősödésében kulcsszerepet játszanak az oktatók, amivel kapcsolatban különösen az a kérdés válik meghatározóvá, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan tudják támogatni az oktatók szakmai fejlődését és tanulását. Bár az elmúlt időszakban a hazai felsőoktatásban számos, az oktatást, képzést megújító kezdeményezés jelent meg, ezek a fejlesztések gyakran kevésbé átgondoltak és kidolgozottak stratégiai szempontból. Az aktuális problémákra, helyzetekre adott gyors reakciók, a pályázati környezet adta lehetőségek kiaknázása, a magára hagyott alulról jövő újítások sokasága nehezíthetik azt, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatók tanulásának, fejlődésének támogatása szakszerűen és az intézményi stratégiákkal összehangoltan alakuljon. Éppen ezért e fejezet! arra vállalkozik, hogy feltárja és elemezze azokat a nemzetközi megközelítéseket, amelyek az oktatók szakmai fejlődésének támogatására kialakultak, s hogy a felkínált megközelítések hazai lehetőségeit is értelmezze. Ehhez a következő elemzési szempontokat használjuk (1) az adott megközelítés értelmezése, (2) az eredmények és eredményesség kérdései, valamint az illusztrációként használt (3) hazai példák és lehetőségek végiggondolása. A fejezet tehát a hazai kontextusban kevésbé tudatosan, reflektáltan használt három megközelítés elemzésére és hazai lehetőségeire fókuszál: az oktatói képzések, a gyakorlatközösségek (communities of practice) és a tanításra fókuszáló tudományosság (scholarship of teaching) megközelítéseire. Ez előtt viszont röviden értelmezzük az oktatók szakmai fejlődése és tanulása fogalmát, amiről bővebben olvashat még az 1. fejezet 2.4. részében. 1 A fejezet kisebb módosításokkal egy korábbi tanulmányra épül. Az eredeti változat megjelent: Kálmán O. (2018): Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának megközelítései a felsőoktatásban. In: Fehérvári A. (szerk.): Borsszem Jankótól Bolognaig. Neveléstudományi tanulmányok, Metszéspontok. Budapest: LHarmattan Kiadó, 218—236.