Oldal 38 [38]
OCR
3. A TANULÁSKÖZPONTÚ FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA KIHÍVÁSAI 37 2. A minden ballgató tanulástámogatása és az aktív tanulás megjelenése közti lehetséges feszültségek A minden hallgató tanulástámogatása kapcsán megerősödnek azok az elképzelések, amelyek nemcsak a hallgatók feltárt igényeihez való alkalmazkodásban merülnek ki, hanem a hallgatók számára olyan aktív, alakító tevékenységet is teremtenek, amelynek során ők is hatással lehetnek, alakíthatják magukat a tanulási tevékenységeket, de akár a képzési programok, kurzusok irányait is, vagy akár a tanulás-tanítás kutatást a felsőoktatásban. Az a fajta tanulástámogatási irány, ami elsősorban arra figyel, hogy a hallgatók aktív, értelmes tanulása kerüljön előtérbe a tanítás során (pl. gyakorlati feladatok adása, esetelemzések, a tanulási tapasztalatokra vonatkozó reflexiók) nem minden esetben figyel arra, hogy a hallgatók maguk is alakíthassák a tanulás és a képzések kereteit. A tanulói szerep olyan értelmezése, ami azt is elősegíti, hogy például a képzések céljainak, tartalmának kialakításában, újragondolásában is tevékenyen részt vehessenek a hallgatók, már egy magasabb szintű bevonódást jelent, ami a hallgatókat nemcsak a tanulás folyamatában tételezi aktívnak, hanem a tudásterületek kijelölésében, a tanítás és kutatás irányainak kialakításában is. 3. Az oktatók szakmai fejlődésének támogatása és a minden ballgató tanulástámogatása közti lehetséges feszültségek Az oktatók szakmai fejlődését támogató irányok közül kiemelkedő az oktatói képzések világa, ahol gyakran a hallgatók aktív, értelmező tanulástámogatása és/vagy a tanulási eredmények alapú megközelítések implementálása áll középpontban. Ahogyan Hitch és kollégái (2015) az ausztrál felsőoktatásra vonatkozó elemzésükben kiemelik, a minden hallgató tanulástámogatásának iránya ennél kevésbé kap jelentős szerepet az oktatók szakmai fejlődésének támogatásában, akár speciális hallgatói csoportok támogatásáról van szó, akár a hallgatók alakító szerepének erősítéséről. A fentebb felsorolt feszültségek természetesen nem szükségszerűen jelennek meg, inkább csak potenciális veszélyforrásként beszélhetünk róluk egy komplex tanulásközpontú pedagógia érvényesítése során. Így inkább csak arra hívják fel a figyelmet, hogy mik azok a lehetséges pontok, amelyek a tanulásközpontúság komplex értelmezését és ezáltal a tanulásközpontú pedagógiai fejlesztéseket nehezíthetik, valamint hogy az oktatói gondolkodás és gyakorlat számára milyen értelmezési kihívásokat rejt a tanulásközpontú pedagógia komplex értelmezése.
