OCR
I. A TANULÁSKÖZPONTÚSÁG FORRÁSVIDÉKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 27 A Minőségi tanítás koncepciójában erősebb az érintettek közti folyamatos párbeszéd ösztönzése, ami a minőségi tanítás közös értelmezésének kialakítását, erősítését, továbbá a tanulás és tanítás reflexióját, megújításának igényét segíti elő. Másfelől a NESET jelentésében a hallgatóközpontúság értelmezése együttesen kötődik az eredményes és az inkluzív tanuláshoz is, valamint hangsúlyossá válik a koncepcióban a tanulási környezetek szerepe, akár az intézményen kívüli szereplők partnerségére épülő közösségi tanulás, akár az aktív tanulási terek kapcsán, melyek rugalmasak, és sokféle tanulási tevékenység támogatására alkalmasak az önálló kutatómunkától a csoportos megbeszéléseken át a prezentálásig. 2. A TANULÁSKÖZPONTÚ FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA ÉRTELMEZÉSI KERETE A tanulásközpontúság kapcsán elemzett oktatáspolitikai, gyakorlati irányok, a tudásmegosztásra vállalkozó beszámolók mint a minőségi tanítás vagy a hallgatóközpontú tanulás és tanítás újraértelmezése, továbbá különösen a tanuláselmélet és tanulástudományok tanulságai alapján a következő fogalmi keretet alkottuk meg a tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógia értelmezéséhez (1.2. ábra). E fogalmi keret négy fő pillérből áll, melyek nemcsak a tanulásközpontúság értelmezésére vállalkoznak, hanem az alapját adják a későbbi fejezetekben bemutatásra kerülő empirikus kutatásoknak is, melyek az oktatók nézetei, értelmezései, tapasztalatai felől elemzik a tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógiát. Ezáltal pedig gazdagítják az oktatói nézetkutatások eredményeit is. Az alábbiakban az egyes pillérek rövid magyarázatát adjuk, kifejtésük, elemzésük viszont a kötet további fejezeteiben jelenik majd meg. 1.2.ábra. A tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógia fogalmi kerete A hallgatók aktív, értelmező tanulásának támogatása A hallgatók tanulási eredményeinek, fejlődésének övelésére fókuszálás Oktató és oktatóközösség mint tanuló értelmezése Tanulásközpontúság Minden hallgatóra kiterjedő tanulástámogatás