OCR
26 I TANULÁSKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN tosságának erősítése; (2) a kiváló oktatók támogatása; (3) hallgatói bevonódás; (4) a változás, a tanítás támogatását középpontba állító szervezet; (5) intézményi politikák összehangolása a minőségi tanítás érdekében; (6) az innovációk hangsúlyozása a változás érdekében; (7) a hatások értékelése. Az önértékelési eszköz esetében jól látszik, hogy a minőségi tanításról szóló közös gondolkodást kiemelkedőnek tartják a fejlesztések szempontjából, csakúgy, mint a többszintű beavatkozásokat, amelyek nemcsak az oktatókra hárítják a minőségi tanítás kívánalmait. A ballgatóközpontú tanulás és tanítás feltérképezése és elemzése: használható tudás az inkluzívabb és eredményesebb felsőoktatás támogatásáért című NESET jelentés a hallgatóközpontúságot az inkluzív felsőoktatáshoz? köti, és egy olyan hallgatóközpontú ökoszisztémára tesz javaslatot, ahol az egyes kritériumok összhangja tudja biztosítani az eredményes és inkluzív oktatást. Értelmezésükben a hallgatóközpontúság elsősorban a hallgatók részvételéhez kötődik, ahhoz, hogy befolyásolni, alakítani tudják tanulásukat, és egyúttal felelősséget is tudjanak vállalni tanulási útjukért és környezetükért. Ebben a felfogásban tehát hangsúlyos, hogy a hallgatók nemcsak aktívan, hanem alakítóan (students agency) tudnak részt venni a tanulási tapasztalataikban (Klemenéié, Pupinis & Kirdulyté, 2020). A hallgatóközpontú ökoszisztéma tíz, egymással összefüggő kritériumát határozzák meg a szakirodalmi elemzések alapján: (1) a hallgatóközpontú tanulás és tanítás elősegítését a stratégiák, szabályzások szintjén, (2) a hallgatóközpontú tantervet és pedagógiát; (3) a hallgatóközpontú értékelést, (4) a rugalmas tanulási utakat, (5) a hallgatói támogatást, szolgáltatásokat, (6) a tanítás támogatását, (7) az aktív tanulási tereket és egyetemi könyvtárakat, (8) a tanulás technológiai infrastruktúráját, (9) a közösségi tanulás érdekében a felsőoktatási intézmények kapcsolatait és partnerségét, valamint (10) a hallgatóközpontú tanulást-tanítást támogató minőségbiztosítást. Elemzésükben kitérnek arra is, hogy egyes kritériumok megjelenése már régebb óta látható a felsőoktatási gyakorlatban — ilyen például a hallgatóközpontú osztálytermi tanítás és értékelés vagy a hallgatókat támogató szolgáltatások és a rugalmas tanulási utak támogatása —, míg más kritériumoknak nagyobb az újdonságértéke, ilyennek látják például a helyi közösségekkel való kapcsolatot vagy az aktív tanulási terek megteremtését. Iermészetesen az, hogy egy-egy szempont jobban ismert, mint például a hallgatóközpontú osztálytermi tanítás, nem jelenti azt, hogy a megvalósítása is sikeres. A tanulásközpontúság támogatását mindkét koncepció rendszerszinten, a felsőoktatási intézmény egészét érintő holisztikus megközelítésben jeleníti meg. : A NESET jelentés az inkluzív felsőoktatás két fő elemét emeli ki, egyrészt a hallgatói sokféleségre (pl. szociális, kulturális sokszínűség, sajátos nevelési igényű hallgatók) irányuló figyelmet, másrészt minden hallgató számára a felsőoktatáshoz és a felsőoktatáson belül a szolgáltatásokhoz, tanításhoz, kutatáshoz való hozzáférést. Mindezekhez pedig a hallgatóközpontú tanulási és tanítási gyakorlattal kívánnak hozzájárulni.