Oldal 17 [17]
OCR
I6 I TANULÁSKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN fogyasztóként való értelmezése, aki a tanítást mint szolgáltatást veszi igénybe. A fejezetben abban az esetben használjuk a hallgatóköpontúság fogalmát, ha a fogalom a hivatkozott irodalmakban, dokumentumokban jellegzetes szóhasználat. E fogalmak közt természetesen számos átfedés, kapcsolódás azonosítható, ezért a szóhasználat inkább csak a domináns hangsúlyt mutatja. 1.1. A tanulásközpontú megközelítés megjelenése az oktatáspolitikában Az oktatáspolitika sokat foglalkozik a ballgatóközpontú tanulással és tanítással, amit ,utazé policy’-ként (Thomson, 2013 idézi Paine, Aydarova & Syahril, 2017) is értelmezhetünk, mivel egy olyan globális trend, amely átível határokon, és amely számos nemzetközi és nemzeti oktatáspolitikai dokumentumban megjelenik. Ezekben az oktatáspolitikai dokumentumokban jellemzően nem a tanulás fogalma kerül középpontba, hanem a hallgatóközpontúság, azaz a hallgatók igényei, elvárásai, tanulásban megmutatkozó aktivitása. Az oktatáspolitikai diskurzusban inkább egy gyűjtőfogalomról vagy meta-fogalomról (Klemencié, 2017) van szó, ami egyrészt egy tradicionálisabb tanárközpontú megközelítéssel szemben kerül megfogalmazásra, másrészt szorosan kötődik a felsőoktatás eredményességének növeléséhez. Azaz ahhoz, hogy hogyan tudja a felsőoktatás a hallgatók kompetenciáit és képességeit úgy fejleszteni, hogy az elősegítse a munka világában való magasabb szintű megfelelést, valamint a felsőoktatás modernizációját is (Halász, 2018a). A hallgatóközpontú tanulás és tanítás iránya az Európai Felsőoktatási Térségben a Bologna folyamattal karöltve indul, de tételesen először a 2007-es Londoni Kommünikeben jelenik meg az, hogy a Bologna folyamat hozzá kíván járulni a hallgatóközpontú felsőoktatáshoz (Klemencié, 2017). A hallgatóközpontú tanulás és tanítás implementálásához kapcsolódik a kreditrendszerrel megjelenő egyéni tanulási utak biztosítása vagy az Európai Képesítési Keretrendszer kialakítása, tanulási eredmény alapú megközelítése ( Temesi, 2011), de külön érdemes kiemelni A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG, 2015) 2015-ös átdolgozott változatát is. A belső minőségbiztosítási standardok közt itt már önálló elemként jelenik meg a hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés szempontja (Klemencié, 2017), melynek bekerülését az Európai Hallgatói Szervezet (ESU) szorgalmazta. A hallgatóközpontú megközelítés értelmezése ebben az esetben is a hallgatók aktív szerepéhez kötődik a tanulás és az értékelés során. A standard implementálásához a következő irányelveket sorolja felaz ESG 2015 (2016, 12.): — figyelembe veszi a hallgatók és szükségleteik sokféleségét, rugalmas tanulási útvonalakat tesz lehetővé számukra; — különféle tanítási módokat vesz figyelembe és alkalmaz, ahol az helyénvaló;
