Oldal 13 [13]
OCR
12 TANULÄSKÖZPONTÜ FELSÖOKTATÄS az oktatók (pl. a hallgatók tanulásának facilitálását), más területeket pedig (pl. a minden hallgató tanulásának támogatását) kevésbé. E fejezet arra is kitér, hogy az oktatói elképzelések hogyan változnak képzési területek szerint és az oktatók tanítási tapasztalatának fényében. Az oktatói nézetek hatása a szakmai fejlődés és tanulás gyakorlataira című fejezetben az előző vizsgálatokban is használt oktatói kérdőív adatainak elemzése alapján arra keressük a választ, hogy az oktatói nézetek hogyan hatnak a szakmai fejlődés és tanulás gyakorlatára. A kötet hetedik fejezetének egyik jelentős eredménye, hogy az oktatói szakmai fejlődés azon nézete, ami a hallgatók tanulásának támogatására fókuszál, minden szakmai tanulási tevékenység megjelenését elősegíti. Ugyanakkor az oktatói szerep megerősítésére, elismerésére fókuszáló nézet ennél kisebb hatású, és elsősorban a vizsgálatok általi tanulást jelzi előre. Ezek az eredmények fontos tanulsággal szolgálhatnak az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásához is. Az oktatók szakmai fejlődésének támogatását célzó fejlesztéseinket vizsgálja a nyolcadik fejezet. A fejlesztés alapú kutatás keretében arra keressük a választ, hogy az oktatók egyéni szakmai fejlődésének és tanulásának támogatását hogyan lehet összeegyeztetni az oktatóközösségével, és hogyan lehet az oktatók módszertani megújulását és a képzési program szintű fejlesztéseket összehangolni. A Variációk az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támogatására című fejezetben egy felsőoktatási intézmény két karán az oktatók támogatására kidolgozott fejlesztések különböző változatait elemzem a célok, tanulástámogatási megoldások és eredmények mentén, továbbá azt a tanulási utat, ahogyan a fejlesztések egyes variációi kialakulnak. A fejlesztés alapú kutatás eredményei hozzájárulhatnak annak megválaszolásához, hogy a felsőoktatási intézmények komplex kontextusában az oktatói támogatást milyen célok és tényezők mentén, hogyan érdemes megvalósítani, valamint ahhoz, hogy a felsőoktatás oktatásfejlesztői, támogatói átgondolják lehetséges szerepértelmezéseiket. Az Összegzés és következtetések a bazai oktatási, fejlesztési és kutatási gyakorlat számára című utolsó fejezetben arra vállalkozunk, hogy az empirikus kutatások eredményeit összegezzük, értelmezzük a tanulásközpontú pedagógia szempontjából, kiemeljük azokat a legfontosabb eredményeket, amelyekre további fejlesztési irányok, kutatások épülhetnek. Tehát nem csak az eddigi eredményeket foglalja össze, hanem ajánlásokat is megfogalmaz a jövő oktatásfejlesztési és -kutatási irányaihoz a hazai felsőoktatásban. ITovábbgondolva kutatási eredményeinket az ajánlásokban az oktatók szakmai fejlődésére és tanulására fókuszálunk, de nem vállaljuk, hogy az oktatásfejlesztés, innováció kérdéseinek sokszintű mezo-, makroszintre is kiterjedő lehetséges irányait kifejtsük. Az egyes fejezeteket úgy terveztük, hogy olvasásuk külön-külön is lehetséges, önmagukban is megálló szövegek. Emiatt ugyanakkor néhány alapvetés,
