OCR
10 TANULÄSKÖZPONTÜ FELSÖOKTATÄS csolatos tapasztalatokkal rendelkeznek, és hogy szakmai fejlődésük érdekében milyen eredményes tanulástámogatási lehetőségek jelenhetnek meg. A kötet hosszú távon ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a felsőoktatásban az oktatás fejlesztéséhez megalapozott kutatási eredmények álljanak rendelkezésre; hogy az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának lehetőségeit azonosítsuk, és ezáltal elő is segítsük; valamint hogy a tanulásközpontú tanítás kultúrája megerősödjön a hazai felsőoktatásban is. A kötetben szereplő vizsgálatokat a 2017-2019-es években folytattam hazai kontextusban, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával. Mindez azt jelenti, hogy még a veszélyhelyzeti távolléti oktatást megelőző helyzet állt a kutatások középpontjában. A 2020-as pandémia a felsőoktatást gyors adaptációra kényszerítette az online és hibrid oktatás területén, ugyanakkor ezek a válaszok, reakciók elsősorban nem a minőségi tanítás fejlesztésére fókuszáltak, hanem a gyors megoldásokra. Így azt gondoljuk, hogy az, hogy az oktatók hogyan gondolkodtak, gondolkodnak a tanításról, saját felkészültségükről és szakmai fejlődésükről, meghatározó az új kihívást jelentő helyzetben is. A pedagógiai gondolkodás fókuszai és a pedagógiai tudatosság kulcskérdés az oktatási változásokban is. Így akötetben szereplő kutatási eredmények fontos látleletként szolgálnak, értelmezésük lényeges kiindulópontja a tanítás fejlesztésének a felsőoktatásban. A könyv természetesen nem csak oktatókról szól oktatóknak. Elsősorban azoknak a szakembereknek és érintetteknek ajánljuk, akik a felsőoktatásban a tanítás megújításával, az oktatók támogatásával foglalkoznak. Ugyanakkor hasznos lehet minden olyan oktatónak vagy oktatói közösségnek, tudományterületektől függetlenül is, akik a tanulás-tanítás kérdéseiről nemcsak a gyakorlati tapasztalataik fényében, hanem szakmailag megalapozott szempontok mentén, kutatási eredmények figyelembevételével kívánnak gondolkodni. Ajánljuk munkánkat továbbá minden olyan doktorandusznak, hallgatónak és érdeklődőnek, akik a felsőoktatás-pedagógia mai kulcskérdéseivel akarnak ismerkedni. A kötet összesen tíz fejezetből áll e bevezetéssel együtt, tartalmaz elméleti és empirikus kutatásra épülő fejezeteket is, valamint egy összegzést. E bevezetés után a Tanulásközpontú pedagógia a felsőoktatásban című első fejezetben arra vállalkozunk, hogy a hallgató- vagy tanulásközpontú tanítás gyakran hangoztatott, szinte a korszerű tanítás szinonimájaként kezelt fogalmát részletesen körbejárjuk, értelmezzük. Továbbá javaslatot teszünk a tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógia elméleti keretére, azonosítva azokat a kulcsjellemzőket, amelyek majd a későbbi fejezetek kutatásainak megalapozását is segítik. Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának megközelítéseivel foglalkozunk a második fejezetben. E fejezet három, a nemzetközi szakirodalomban és felsőoktatási gyakorlatban is elterjedt irányt ismertet: a képzésekre épülő, a gyakorlatközösségekre fókuszáló és a tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosság