Oldal 77 [77]
OCR
11. A PRAGMATIKAI KOMPETENCIA HIÁNYOSSÁGAI: PRAGMATIKAI HIBÁZÁSOK ÉS EÉLREÉRTÉSEK A magyar mint idegen nyelv oktatása során tapasztalható nyelvi hibázásoknak többféle típusa különíthető el. Bár nem mindig lehet egyértelműen egymástól elválasztani őket, alapvetően kétfélék: grammatikai hibák, valamint pragmatikai hibák jelenthetnek meg a tanulók írott és beszélt nyelvi produktumaiban. A pragmatikai hiba (,pragmatic error" más terminussal: pragmatikai félresiklás, ,pragmatic failure? az utóbbihoz I. Thomas 1983, magyar vonatkozásaihoz pedig: Maróti 2003, Bándli 2014) a pragmatikai kompetenciával való összefüggésében tárgyalandó, hiszen az előbbi az utóbbiban meglévő hiányosságokra utal. A megnyilatkozó ilyenkor nem azt mondja, illetve írja le, amit valójában közölni szándékozott, hanem valami mást, de ennek és hatásának nincs a tudatában, csak partnere esetleges jelzéseiből következtet a hibázásra. A befogadó szemszögéből nézve a megnyilatkozói szándék félreértése vagy nem értése következik be. Pragmatikai hibázások esetében tehát a kommunikációs partnerek bármelyike vagy mindegyike okozhatja a félreértést (Bándli 2014). Míg a grammatikai hibák esetében egyértelmű(bb), hogy nyelvi vétségről, nyelvtudásbeli hiányosságról van szó, a pragmatikai hiba a partner számára sokszor nem nyelvi színezetűnek tűnik, tehát nem a másik nyelvtudására vonatkozóan von le negatív következtetést belőle, hanem a személyiségével kapcsolatban, például hogy udvariatlan, sértő, túl bizalmaskodó vagy erkölcstelen, a megnyilatkozó pedig csak a kommunikációs zavart érzékeli. A pragmatikai hibákon belül két fő típus különíthető el, lényeges különbség köztük, hogy az első alapvetően nyelvi jellegű, a második inkább a megfelelő nyelvi viselkedés kulturális különbségeivel magyarázható (Thomas 1983: 99): I. Pragmalingvisztikai hiba (pragmalinguistic failure): ha a megnyilatkozó közlésének pragmatikai ereje/hatása (pragmatic .76 +
