Oldal 74 [74]
OCR
FELADATOK dikat pedig egy rendőr mondja. Az udvarias kérés tehát ahhoz került, aki élhetne a közvetlen felszólító formával. A 6. leckében némiképp módosul a beszédhelyzetnek és főként a szituációs kontextusnak megfelelő forma alkalmazása: a nyelvtani részben a kórházi személyzet állító mondatait kell felszólító módba tenni (I. Halló, itt Magyarország 2: 49). Szintén a beszédhelyzethez történő igazítás válik problematikussá a 7. leckében, ahol a tanácskérés felszólító móddal fejeződik ki (Adj tanácsot!), valamint a nyelvtani részben található szituációkban sem adekvát a közvetlen felszólító mód alkalmazása (pl. vendég a pincérnek: Hozzon egy üveg bort!, utas a taxisofőrnek: Álljon meg!) (vö. Halló, itt Magyarország 2: 52, 54). A tankönyvekben tehát a következő kérésstratégiák jelennek meg: 1. akaratnyilvänitäs (szeretne vmitlinf.), explicit performativum (ker vmit), 3. elökeszitö strategia (tud + inf., tud + felteteles möd + inf., -hatl-het, -hatl-het + feltételes mod, feltételes méd, megtenné, hogy...) 4. beágyazott performatívum (szeretne kérni) 5. származtatott mód (felszólító mód és ellipitikus szerkesztés: Jegyeket, bérleteket!) 6. erős célzás (pl. Van szőlő?). A kérés nyelvi kifejezőeszközei nem tekinthetők ekvivalensnek: a kontextus, illetve a kérés funkciója erősen meghatározza melyik formát mikor lehet/kell használni. A szinonim szerkezetekre a tankönyvek általában jól reflektálnak, a funkciókhoz történő rendelés, a nyelvi eszközök alkalmazása közötti különbségek ugyanakkor csak kevés esetben válnak explicité. FELADATOK 1. Melyik kérésstratégiára példák az alábbi megnyilatkozások? A) Szeretném használni a tolladat, ha szabad. B) Mit szólnál, ha most kínait főznénk vacsorára? C) El kell kérnem a bicódat egy körre. D) Van tüzed? És cigid? + 73°
