OCR
5.1. A DEIXIS zetben). Továbbá az olyan jelzős szerkezetek, mint a következő kérdés, a fenti idézet, az alábbi gondolat, illetve ezek főnevesült formái (pl. a továbbiakban), valamint bizonyos határozószók (alább, fentebb) is a diskurzusdeixist kifejező deiktikus nyelvi elemeknek tekinthetők. A fentebbi példák és elemzések arra is felhívják a figyelmet, hogy a deiktikus nyelvi eszközök palatális (magas) és veláris (mély) alakpárjai (pl. ez, az, így, úgy, ide, oda, itt, ott stb.) lehetőséget adnak a közel(ebbi) — távol(abbi) szembeállítás kifejezésére. 5.1.2. A DEIKTIKUS NYELVI ELEMEK ERTELMEZESE Mint az a példákból és a hozzájuk fűzött magyarázatokból is látható, a deixis, illetve a deiktikus nyelvi elemek az ún. deiktikus centrumból (I. Levinson 1983: 63—64) válnak érthetővé. A deiktikus centrum az aktuális beszélő én, itt, most-jával írható le. A központi személy alapesetben tehát az, aki megnyilatkozik. Hozzá viszonyítva jelenhet meg a második személyű címzett vagy címzettek, valamint a harmadik személyű szereplők. A központi hely alapesetben az a hely, ahol a beszélő a megnyilatkozás ideje alatt tartózkodik. Ehhez képest jelennek meg a helyviszonyok, illetve a diskurzus különböző részeire is ebből a pozícióból történik reflektálás. A központi idő pedig az az idő, amikor a beszélő megnyilatkozik. Ehhez viszonyítva jelennek meg a diskurzusban a múltbeli, a jelen idejű és jövőbeli események (a diskurzusdeixis esetében is ez lép működésbe: e deiktikus nyelvi elemek ahhoz képest értelmezhetők, hogy a beszélő — szöveg esetében a szövegalkotó -, illetve befogadója metaforikusan hol helyezkedik el, hol , tart" a megnyilatkozásban). A beszélő ugyanakkor saját deiktikus centrumát részlegesen vagy teljesen áthelyezheti a beszédesemény más résztvevőjére. (6a) Ideadná a könyvet? (6b) Odaadna a könyvet? A két mondat az ide vmi közeledik vkihez" / oda "vmi távolodik vkitöl’ helydeixist megvalösitö deiktikus nyelvi elemekben tér el. A (6a)ban az aktuális beszélő deiktikus centrumából kiindulva alkotja meg a megnyilatkozását. Az ő személyéhez képest értelmezhető a személyés attitűddeixist kifejező, a beszédpartnerét jelölő magázó forma, a + 31 e