Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000017/0000

Pragmatika a magyar mint idegen nyelv oktatásában

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Cím (EN)
Pragmatics in Teaching Hungarian as a Foreign Language
Tudományterület
Nyelvészet / Linguistics (13024)
Sorozat
Károli könyvek. Jegyzet
Tudományos besorolás
egyetemi jegyzet
022_000017/0020
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 21 [21]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000017/0020

OCR

4. DISKURZUSOK JELLEMZÉSE A beszélt és az írott nyelvi tevékenységnek (I. 2.2.) tipikus megjelenési módjai vannak. A beszélt és az írott nyelvi tevékenység megkülönböztetését felhasználva, a két legáltalánosabb protodiskurzus (Tátrai 2011: 74) a protitpikus társalgás és a prototipikus szöveg. A közvetlen interakciókban létrejövő, beszélt nyelvi prototipikus társalgást alapvetően a dialogikusság, a megformálás spontaneitása, a műfaji elvárások kisebb mértékű kodifikáltsága jellemzi. A társalgás alapegysége a forduló. Egy forduló addig tart, amíg a beszélő magánál tartja a szót. Egy társalgás legalább két fordulóból áll. A társalgások egymást kölcsönösen feltételező fordulói szekvenciális szerkezetekké, fordulópárokká szerveződnek. Ezek hozzájárulnak a társalgások forgatókönyvének kialakulásához (I. 4.2.). A közvetett interakcióval jellemezhető, írott nyelvi tevékenységet megvalósító prototipikus szöveget ezzel szemben a monologikusság, a megformálás tervezettsége, a műfaji elvárások érvényesítése, nagyobb mértékű kodifikáltsága jellemzi. Az idegen nyelv elsajátítására jellemző, hogy a beszélt nyelvi diskurzusok esetében először konvencionalizálódott társalgásokat sajátítja el a nyelvtanulö, majd egyre több beszedszituäciöval és az azt megjelenítő nyelvi eszközökkel találkozva, a spontán társalgásra is képessé válik. Írott nyelvi diskurzusok esetében az irány ennek az ellenkezője. A nyelvtanuló fokozatosan sajátítja el a szövegre, illetve a szövegtípusokra, műfajokra jellemző, konvencionalizálódott, tervezett formát (vö. 12.). 4.1. DISKURZUSTÍPUSOK A diskurzusok létrehozását és megértését meghatározza, hogy az adott diskurzus milyen diskurzustípusba (műfajba) tartozik (Tátrai 2011: 79, vö. még Hámori 2006, Tolcsvai Nagy 2006). A társalgások és a szövegek típusairól is elmondható, hogy tipikus kontextuális feltételekhez köthetők, bizonyos szerkezeti sajátosságokkal jellemezhetők, az információk átadásának vagy a személyközi viszonyok fenntartásának különböző lehetőségeit teremtik meg. Az írott diskurzusokat ugyan nagyobb + 20 +

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1750 px
Kép magassága
2480 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
968.04 KB
Permalinkből jpg
022_000017/0020.jpg
Permalinkből OCR
022_000017/0020.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde