OCR
A pártállami színházi irányítás és a Színház- és Filmművészeti Szövetség... e 273 ránt. A politikailag különösen fontosnak vélt darabok látogatottságát üzemi közönségszervezéssel serkentették. Az 1950. június 8-i Népművelési Minisztériumi pártkollégiumi értekezleten Berczeller Antal nélkülözhetetlennek nevezte ezt az 1945 előtt nem létező gyakorlatot. , Hogy az új színházak nevelő hatása érvényesülhessen, be kellett vinni nézőterükre dolgozóinkat, meg kellett szervezni az új közönséget." Ugyanakkor a színházlátogatási szándékukban immár támogatott nézők reakcióival elégedetlen volt. , A legjobb előadásban bemutatott, politikailag legkitűnőbb darabok, mint az »Ellensegek«, »Viharos alkonyat«, »Szabad szél«, megközelitöleg sem voltak olyan läatogatottak, mint a »Kertesz kutyaja«, »Karenina Anna«, holott az elöbbiekre 40%, ezekre csak 2590 kedvezményt engedtünk." A színházakban a jegybevétel csak a kiadások egy részét fedezte. A többit az állami támogatás biztosította, az előadástól elvárt politikai nevelő funkcióért cserébe. A politikai agitáció színházi formái rendkívül elterjedtek voltak. A művészeti szakszervezet (MÜDOSZ) 1951. szeptember 19-én annak elrendelését javasolta, hogy a II. Békekölcsön-jegyzés napján a színházakban rövid, emelkedett hangú beszédben szólítsák fel a közönséget a békekölcsönjegyzésre." Egy 1952. május 16-i iratban arra utasították a vidéki igazgatókat, hogy az Országos Béketanács találkozója idején antiimperialista és termelést elősegítő darabokat tűzzenek műsorra." 1953. május 7-én a választási agitáció részeként brigádműsorok rendezését kérték." A Színházművészetünkről című irat mai szemmel kellően mulatságosan büszkélkedik a színházi előadások (vélt) politikai hatásának gyors eredményeivel. Radikális trendfordulóról beszélhetünk, ha ezt az ars poeticát a pesti magánszínházak két világháború közötti önképével hasonlítjuk össze. , A színház az új szocialista ember egyik legfontosabb nevelőjévé vált, közvetlen segítőerő hazánk mindennapi életében. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja ezt az a számtalan levél, amit dolgozóink, fiataljaink, különböző színházainkhoz küldenek, és bizonyítja az is, hogy nem egyszer egy-egy színházunk előadása után megerősödik dolgozóink aktivitása, gyorsabban épül az ország. Nagykamarás községben például a Tűzkeresztség színházi előadása után 170 család lépett a termelőcsoportba. Aporligetről Horváth Károly a következőket írta egy paraszt tárgyú darab előadása után: xAz előadás nagy részben hozzájárult a községnek szocialista községgé való alakulásához, ugyanis január 31-én községünk szocialista község lette. Magyar5 MNLOLXIX-I-3-n. * Uo. 7. MNLOL XIX-I-3-a 239. d. 8775/11-29/52. # Uo. » MNLOL XIX-I-3-a 362. d. 8775-11-1-14.