Oldal 273 [273]
OCR
272 « III. Maganszinhaz-ellenes érvelés és gyakorlat tött, a játékstílust is megszabni igyekezett. Az 1951. augusztus 7-i ülésen Kende István, a Népművelési Minisztérium főosztályvezetője így véleményezte a szocialista realizmustól eltérő próbálkozásokat.? , Különösen nincs szükség a régi értelemben vett kísérleti színházra, amely mindenféle nyakatekert formai óbégatással akarja levenni a lábáról a közönséget." A színdarabok tematikáját is központilag kívánta szabályozni: , Feltétlenül szükség van antiklerikális témára. Helyes az a kezdeményezés, amely az ipari tanulókkal foglalkozik. Hallatlanul fontos téma a nők termelésbe való bevonása, azoknak a fejlődési problémáknak, nehézségeknek, konfliktusoknak az ábrázolása, amelyek ezzel kapcsolatban felvetődnek. Egyik legfontosabb téma a köztulajdonhoz való viszony." A repertoárépítéstől a tervgazdálkodással analóg logikát kértek számon. Egy 1951. augusztus 3-i, az MDP Agitációs és Propaganda Osztályának iratai közt található felvetés szerint a Színház- és Filmművészeti Szövetségnél kellene koncentrálni a tervezést, tematikai összterv szükséges, a szerzőktől tematikai megkötéssel kell rendelni, sőt a külföldi darabok közül is e terv alapján kell válogatni.? Az 1953. július 14-i, immár Nagy Imre miniszterelnöksége alatti kollégiumi ülésen tetőzött a műsorterv tematikai és statisztikai szempontú tárgyalása. Ekkor 11 üzemi munkás-téma, 9 falusi, szövetkezeti téma, 6 úttörő, iskolai téma, mesejáték, 4 katonai, 3 antiimperialista, 16 történelmi, munkásmozgalmi, egyéb múlt tárgyú darab állt rendelkezésre." Azt is csak politikai indokoltságú korlátozásként értelmezhetjük, hogy 1950-től színész csak állami színházi alkalmazottként működhetett, vendéglátóipari fellépéseket csak nehezen megszerezhető engedéllyel, állandó hatalmi rosszallás mellett vállalhatott. A rendezők esetében is a politikai megbízhatóság került előtérbe: , A fasiszta múlttal rendelkezők, osztályidegen és erkölcsileg kifogás alá eső elemek, valamint azok, akikről a rendelet megjelenésekor kétségkívül megállapítható, hogy alkalmatlanok rendezői munkára, 1953. júl. 1-ig eltávolítandók."" Az államosítás után a nézőszám örvendetesen megnőtt, a jegyárak csökkentek, többen, többször jutottak el színházba a fővárosban és vidéken egya9 Kende Istvan (1917-1988) a masodik világháború alatt ellenálló csoportot vezetett. 1945-ben az ifjúsági szövetség titkára, 1946—1949-ig az MKP Központ agitációs-propaganda osztályának munkatársa. 1949-1956-ig a Népművelési Minisztérium főosztályvezetője. 1957-1960-ig a Népszabadság rovatvezetője. 1 MNLOL 276. F. 89. cs. 399. 6e. 4 _MNL OL M-KS-276-89 399. 6e. 42 (ab, b)-43. 7. MNLOLM-KS-276-89 399. 6e. 28-34. 5 MNLOLM-KS-276-89 399. 6e. 4. MNLOLM-KS-276-89 399. 6e. 74-76.
