Oldal 255 [255]
OCR
A MAGYAR SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK SZEREPE A SZÍNHÁZAK ÁLLAMOSÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN A huszadik század első felében a színházak állami kezelésbe vételének szorgalmazása kevésbé volt jellemző, de állami támogatásuk igénye a politikai és szakmai diskurzusban, illetve a sajtóban is megjelent. Ennek lehetett gazdasági oka, mint az USA-ban, ahol 1935-ben a munkanélküliség és tőkehiány enyhítésére hozta létre a Works Progress Administration a Federal Theatre projektet. E támogatási formát aztán 1939-ben az Un-American Activities Committee vizsgálata nyomán leállították, arra hivatkozva, hogy egyes produkciók a kommunista párt ideológiai üzeneteit közvetítették." Franciaországban, a Front Populaire 1936-os választási győzelmét követően, a párizsi operák támogatásnövelése mellett a magánszínházak finanszírozásának állami költségvetésbe építése is felmerült. A Ihéátre Populaire-mozgalom és a Cartel hatására az inspiráció elsősorban művészetpolitikai volt: a színházak hatókörének tágítása, a színház társadalmi vitafórummá emelése. Angliában sokáig erős volt az ellenállás, ha az állami támogatás terve felvetődött (Nemzeti Színházat csak 1963-ban hoztak létre). Ugyanakkor, a második világháború alatt, 1940-től a Council for Encouragement of Music and the Arts (CEMA) keretében - a nemzeti ellenállás és összetartás szellemének fenntartása érdekében - ott is kaptak közpénzből támogatást a színházak. A Szovjetunióban ment végbe a legteljesebb modellváltás: a kulturális forradalom szellemében, egy új, proletár kultúra megteremtése céljából — tehát egyszerre népművelési és politikai szándékoktól vezettetve — állami kezelésbe vették a színházakat. Ennek ambivalens következményeiről a Színészújságot, a Budapesti Színészek Szövetsége közlönyét olvasva a magyar szakma is értesülhetett. Idézek az 1930-as lapszámok híreiből: , Munkás cenzúra. Az orosz színházakban szigorú cenzúrát vezettek be, amit a munkástanácsok delegátusai gyakorolnak, a cenzorok részt vesznek a főpróbákon is, ahol változtatásokat követelhetnek úgy a darab cselekményén, mint előadásában." Ugyancsak a színházak politikai kommunikációs eszközként való felhasználására utalt, hogy , a tanácskormány legújabb rendelete szerint az előadás megkezdése előtt valamennyi színházban agitációs beszéd tartandó aktuális politikai és gazdasági kérdésekről." Az alábbi hír olvasása bizonyára más+ Mally, Lynn: Hallie Flanagan and the Soviet Union, in: Choi Chatterjee, Beth Holmgren (eds.) Americans Experience Russia. Encountering the Enigma, 1917 to Present, New York, Routledge, 2013, 31-50. 2 _N.N.: Külföld, Szineszujsag, IV. evfolyam, 1930. 2. 23. 3 N.N.: Kulfold, Szinészujsdg, IV. évfolyam, 1930. 3. 27.
