Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000016/0000

Pesti magánszínházak a két világháború között. Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Heltai Gyöngyi
Cím (EN)
Private Theatres in Pest Between the two World Wars. Transatlantic influences, local interest protection
Tudományterület
Társadalom-, gazdaság-, kultúra- és politikatörténet / Social, economic, cultural and political history (12986)
Sorozat
Humaniórák
Tudományos besorolás
monográfia
022_000016/0247
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 248 [248]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000016/0247

OCR

Színház és politika kapcsolódási szintjei végtelenek. A politika fogalmát közösségi tevékenységként és viszonyként értelmezve minden előadásnak van politikai vonatkozása, hiszen reflektál, reagál. A következőkben egy szűkebb - a hatalom megragadásaként jellemezhető - politika-definícióhoz kapcsolódva olyan kontextusokat vázolok, amelyekben az állam, illetve 1950 után a pártállam a javak, eszközök, státusok újraelosztásával kívánta átformálni a színházi működést. A Színművészeti és Filmművészeti Kamara (a továbbiakban Kamara), az 1945 utáni színházi érdekképviseletben döntő szerepű Magyar Színészek Szabad Szakszervezete, majd a pártállami színházi irányítás által létrehozott Színház- és Filmművészeti Szövetség egyaránt radikális színházszervezeti reformra és elitcserére törekedett. A pártállam ehhez totális hatalommal bírt, míg a Kamara elvileg csak egy szakmai szervezet volt. Ugyanakkor erős politikai támogatással, a korábbi színházi érdekvédelmi szervezetek (Országos Színészegyesület, Budapesti Színészek Szövetsége, Budapesti Színigazgatók Szövetsége) pótlására, ellenében hozták létre. 1939-től a színházi döntéshozatal és kontroll jelentős részét is e szervezetre delegálták. Abból a feltételezésből indulok ki, hogy mindhárom, e fejezetben vizsgálandó kontextusban politikai cél volt a magánszínházi működés viszonylagos autonómiájának megszüntetése. Az első esetben a , keresztény nemzeti alapon való átépítés", a két további példában, az államosítást megelőzően, majd követően - eltérő módszerekkel és eszköztárral - a marxista-leninista ideológia szolgálatába kívánták állítani a színházat. A politikai beavatkozás indoka is hasonlított, amennyiben a színházzal szemben támasztott , kultúrkövetelmények" megnövekedésével, az üzleti jelleg kiküszöbölésének szükségességével indokolták a felülről bevezetett reformok elkerülhetetlenségét. Összeköti a vizsgált kontextusokat annak akommunikációs modellnek a feltételezése is, hogy az előadások által közvetített üzenet -— a médium érzelmi ereje révén - képes lehet befolyásolni a befogadók világértelmezését.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.02 MB
Permalinkből jpg
022_000016/0247.jpg
Permalinkből OCR
022_000016/0247.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde