OCR
Színházi , átállítás" — a pesti magánszínházi mező önszabályozó... s 233 BSZSZ helyett pesti szinigazgatök a szövetség újjáalakításának kísérlete Az 1939 elejétől szeptemberig tartó időszakból nem találtam a BSZSZ vezetősége által, nevében kibocsátott ügyiratot. Ugyanakkor az újonnan koncessziót nyert, a zsidótörvény hatása alá nem eső pesti színigazgatók érdekvédelmi fellépéseinek dokumentumai talán nem is meglepő módon a BSZSZ irattárában találhatók. Annak ellenére tehát, hogy az 1938 előtti BSZSZ végrehajtó bizottsági tagok közül csak Erdélyi Mihály őrizhette meg az irányítást külvárosi színházai felett, az új pesti színházigazgatói gárda egyes tagjainak a hatóságokkal, illetve a Kamarával folytatott kommunikációját az egykori BSZSZ-vezetők koordinálták. Alighanem azért, mert ők rendelkeztek azzal a szakértelemmel, ami a sok területtel érintkező fővárosi színházi szféra adminisztrációjához és működtetéséhez elengedhetetlen volt. Az 1939. évi IV. törvénycikk, vagyis a második zsidótörvény május 5-én lépett életbe, ez már csak 6906-ban maximálta a Kamarába felvehető zsidónak minősített tagokat. A törvény értelmezésében egy korábban elképzelhetetlennek tartott korlátozás is szerepelt: , Zsidónak tekintendő személy ezek szerint igazgató, művészeti titkár, rendező stb. egyáltalán nem lehet, még akkor sem, ha kamarai tag az illető."? Az új szabályozás megvalósulása az alábbihoz hasonló, a Magyar Színészetben rendszeresen közölt táblázatokból nyomon követhető volt. Szociális ígéreteinek betarthatatlanságát konstatálva ugyanis a Kamara egyik fő tevékenysége a zsidók színházi életből való kiszorítása lett. A , művészeti ügyvezetőknek" nevezett színigazgatók esetében ez látszólag teljesen sikerült is: Táblázat 18 A keresztény-zsidó arányszám megállapítása a Kamara színművészeti főosztályában Szakcsoport Összes Ebbölzsidönak | % | Felvehetö: % taglétszám: tekintendő: I. Művészeti 54 - - - ügyvezetők II. rendes:1212 62 5,12 6 0,50 Előadóművész gyakorlatos: 133 5 3,76 2 1,50 összesen: 1345 67 4,98 8 0,60