Oldal 223 [223]
OCR
222 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége Szövetsége is meghallgatandó lenne. Biztosítandó új tehetségek felfedezésének lehetősége, az utánpótlás kérdése és ezzel kapcsolatban a színházak művészi és akciószabadsága. Szükségesnek tartjuk, hogy úgy a tagfelvétel megtagadása, mint fegyelmi ügyek, vagy egyéb kamarai határozatok tárgyában megfelelő fellebbezési fórum kreáltassék, ahogy az a többi kamaránál, pl. az ügyvédi kamaránál is fennáll. 6. Fontos kérdés számunkra, milyen szempont szerint történik egyes színházakra nézve (6. paragrafus) a felekezeti arányszám megállapítása amit a törvény Excellenciád rendelkezési körébe utal - egyéni értelmezés vagy általános rendelkezés szerint? Hivatkozunk a kérdésnél az Igazságügyminiszter Úr Őkegyelmessége beszédére, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy egyes színházak speciális okokból a 20 százaléknál magasabb arányban alkalmazhassanak zsidó színművészeket. Milyen legyen a gyakorlati útja és lebonyolítása azoknak az eseteknek, amikor a törvény szerint (2. paragrafus utolsó bekezdése) Nagyméltóságod közérdekből kivételt tehet? 7. A színházak adminisztrációjára (gazdasági hivatalára) nézve ugyanannak a rendelkezésnek alkalmazását kérjük, amit a sajtókamarára vonatkozóan a kiadóhivatali alkalmazottakra nézve a törvény előír (5. paragrafus 2-ik bekezdés). Rendes kereskedelmi képzettségű tisztviselőkről lévén szó, nyilván csak ez lehetett a törvényalkotás intenciója. 8. Színész és igazgató közötti szerződésből folyó vitás esetekre fenntartandónak véljük a választott bíróság intézményét. Ezek előadása után őszintén átérezve hangoztatjuk bizakodásunkat Nagyméltóságod bölcsessége és megértése iránt. Ismételten kérjük, ne döntsön rólunk-nélkülünk és hallgassa meg képviseletét mindazoknak, akik már évtizedek óta fáradnak, dolgoznak és áldoznak a magyar színházi kultúráért. Ezt előre is hálásan megköszönve, maradunk Budapest, 1938. június 18."" Értelmesen érvelve felpuhítani, átalakítani törekszenek tehát a szigorításokat. Mindazonáltal 1938. július 28-i értekezletükön - egyre inkább érzékelve a szövetségüket fenyegető veszélyt - megbíznak két, a magánszínházi szférával korábban kapcsolatban nem lévő, de befolyásosnak ítélt jogászt — dr. Mezey Lajost és dr. Óvári Fodor Lajost - jogi lehetőségeik feltérképezésével. Abban bízva, hogy a jogi garanciák még működőképesek. Az értekezlet résztvevői közül dr. Bródy Pál nyugtalanítónak tartja a sajtó és a közönség részéről tapasztalható színházellenes hangulatot. Addig e fórumon szokatlan módon óvatosságot tanácsol a darabok kiválasztásánál és a szereposztásánál. Roboz, még meglepőbb módon, egyetért az öncenzúrával: , már kari érdekből 5 Uo.
