Oldal 221 [221]
OCR
220 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége színházának. Ennek folytán a már hosszabb idő óta kihasználatlanul álló Király Színház mellett a jövő évadra újabb két nagy fővárosi színház (Művész Színház és Royal Színház) bérlete lett gazdátlan és várja a megfelelő vállalkozó jelentkezését. Ezt csak azért bátorkodunk előre bocsátani, hogy Nagyméltóságodat tájékoztassuk a színházak súlyos helyzetéről és hogy fokozott megértését, méltányosságot és segítséget kérjünk számukra. Ennek hangsúlyozása mellett fel akarjuk hívni Nagyméltóságod figyelmét bizonyos szempontokra, amelyek tekintetbevétele hasznára lesz az ügykörnek, ilyformán a rendelet céljának, és a színházak, az egész színészet érdekének is. Tesszük ezt abban a reményben, hogy amikor a Kamara nyers rendelettervezete elkészül, arra vonatkozóan az érdekeltek meghallgatására alkalmat méltóztatnak adni, - de addig is szeretnénk jelezni néhány olyan problémát és elgondolást, amit a Kamara megszervezésének kérdésével összefüggőnek tartunk. A következőkben bátorkodunk megjegyzéseinket összefoglalni: 1. Külön színművészeti és külön filmkamara felállítását tartjuk szükségesnek. Annyira különbözik működésében ez a két foglalkozási kör, hogy egy kamarába összpontosítani őket csak az egyes érdekeltségek súlyos sérelmével és zavart keltő összekeverésével lehetséges. Egyébként hírlapi közleményekből úgy tudjuk, a filmérdekeltségek is a különválasztást tartják szükségesnek. 2. Külön tagozatba választandó a vidéki színészet a fővárosétól. A két tagozat azért is szükséges, mert különben az előbbi numerikus fölényénél fogva majorizálhatja az egész budapesti színészetet. Ez a különválasztás akár önálló alosztályok, akár pedig külön kamara formájában is elképzelhető, aminthogy arra a törvényjavaslat részletes indoklásának III. pontja is utal. 3. A törvény Nagyméltóságodat hatalmazza fel (6. paragrafus) az egyes színházaknál a felekezeti arányszám megállapítására. Kérjük annak kimondását, hogy ez az arányszám csak a szerződtetett társulat állandó tagjaira vonatkozzék, mint ahogy a törvény a sajtókamarára nézve is (5. paragrafus) az sállandó munkaviszonyban álló munkatársakc-ra írja elő az arányszámot, külmunkatársakra és egyes cikkírókra tehát nem, hogy - az arányszámon kívül - nem állandó tag vendégszerepeltetésére mód nyíljék. Ez alatt többek között annak a lehetőségére is gondolunk, hogy külföldön élő, világhírű magyar művészek is felléptethetők legyenek, mint például Alpar Gitta, Darvas Lili, Eggerth Marta, Gaál Franciska, Gyenge Anna, Rökk Marika, Lukács Pál stb. stb., akik nem kamarai tagok. Utalunk itt a közismert szereposztási nehézségekre is (az egész országban úgyszólván nincs fiatal operettprimadonna és bonviván) és rendkívüli esetekre, amilyenek például betegség, szerepváltozás, darabváltozás, amikor
