OCR
212 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége „A színházi szabályrendeletnek hivatása a színház fogalmi körének meghatározása, az igazgatói (vállalkozói) művészi, szerzői és segédszemélyzeti ellentétes érdekeknek igazságos összeegyeztetése, végül a vállalkozás művészi szintjének és anyagi megalapozottságának a lehetőség szerinti intézményes biztosítása." A majdani Kamara célkitűzéseit némileg előlegező tervről kikérik a színjátszásban érintett szövetségek véleményét. A BSZSZ-tisztikar március 24-én érvek sorával utasítja el akezdeményezést. Kétségüket fejezik ki először is, hogy , bármely szabályrendelet üdvös eredményt érhet-e el oly kényes és bonyolult terület megbolygatásával, amilyen éppen a színház." Az indokként felhozott színházi válságot az általános gazdasági krízis részének tartják, a pesti magánszínházi helyzetet pedig nemzetközi összehasonlításban elfogadhatónak ítélik: „konszolidaltabbak meg mindig a budapesti viszonyok, mint pl. a bécsiek, ahol sokkal több színház van bezárva, mint ahány működik [...] Ugyanez áll a Budapestnél sokkal gazdagabb nyugati metropolisokra, nem is szólva a hatalmas méretű és óriási forgalmú fővárosról, New Yorkról, ahol a színházi épületek több mint fele részében ez idő szerint sincs előadás." A témában a polgármesteri XIV. ügyosztály május 11-én ankétot rendezett, majd, talán a BSZSZ érvei hatására is, a szabályrendelet ötlete elhalt. Egyes elemei ugyanakkor felbukkantak később a Kamara által bevezetett szabályozásban. A Kamara véleményem szerinti másik inspirálója, a Budapest-vidék ellentét is felbukkan már 1936-ban is, mégpedig a vidéki színigazgatók pesti direktorok elleni panaszában. Ifj. Báró Wlassics Gyula helyettes államtitkár 1936. május 28-i BSZSZ-nek címzett leveléből kiderül: a vidéki színigazgatók hatósági segítséget várnak, mert - állításuk szerint - a fővárosban színre kerülő újdonságokat, még ötvenedik előadásuk után sem engedik át a fővárosi színházak a vidékieknek." A minisztériumban a BSZSZ, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete és az Országos Színészegyesület részvételével június 9-én értekezletet tartanak, melyen megegyezés születik. Hozzászólásában ugyanakkor Roboz figyelmeztet: , ez még nem oldja meg a vidéki színészet válságát." " 1936-ban még többségben voltak a hatóságokkal való együttműködés pozitív példái. A bécsi színházi kongresszus ügyében ifj. báró Wlassics Gyula invitálta a BSZSZ-vezetőséget a május 27-i, a Vallás- és Közoktatásügyi Mi5 OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 221/2815. 4. Uo. 5 Uo. 6 OSZK SZT Irattär BSZSZ iratai 221/2845. 7 Uo.