Oldal 212 [212]
OCR
Színházi , átállítás" - a pesti magánszínházi mező önszabályozó... s 211 Efféle vélekedések és támadások megjelentek a jobboldali sajtóban és a képviselőházi vitákban is. A BSZSZ-tisztikar a hatóságokkal ápolt jó kapcsolatokkal, készséges együttműködési szándékuk gyakori kinyilvánításával remélt védekezni. Autonómiát fenyegető lépések Amikor 1936-tól követem nyomon a BSZSZ pozícióvesztését, azt kívánom bizonyítani, hogy már a zsidótörvények és a Kamara 1939-es megalakulása előtt érzékelhetőek voltak a pesti magánszínházi mező autonómiáját korlátozni törekvő politikai és hatósági megnyilvánulások. A rendszeresen külföldi premierekre járó színigazgatóknak egyébként is tudniuk kellett azokról a jogfosztó intézkedésekről, melyek elsősorban németországi kollégáikat sújtották. (1933-ban a Birodalmi Kultúrkamara-törvény kitiltotta a zsidókat a művészeti kamarákból, 1935-ben a Zsidó Kulturális Egyesületbe kellett belépniük.) A BSZSZ-vezetők jellemző reakciója az állami kontroll növekedése felé mutató intézkedési tervekre ebben az időszakban az udvarias, érvelő elutasítás. Ilyen példa, mikor a Székesfővárosi Magyar Kir. Államrendőrség az előadások rendőri és katonai ellenőrzését a házi főpróbára kívánta előrehozni. A főkapitánynak 1936. február 4-én írott levelében a BSZSZ-vezetőség az eddigi status guo fenntartása mellett érvel. , Méltóztassék elhinni, hogy az ellenőrzés mai módjának békés és egyetértő létesítésével a hatóságok bölcsessége és a színházvezetők helyes megértése érvényesült. Tudtunkkal ez a rendszer az elmúlt évek folyamán teljesen bevált." A szövetséget eddig is jellemző politikai óvatosság fenntartását ígérték. , Ha rendőri vagy honvédelmi szempontokból a legkisebb aggodalom foroghatna fenn, kérnünk kell, hogy legyenek bizalommal a magyar színpadi szerzők és a színigazgatói kar iránt, amelynek minden egyes tagja tudja, mivel tartozik ezeknek a szempontoknak és mindenki ezentúl is híven fogja teljesíteni kötelességét." A módosítás veszélyét elhárítják, de újabb hatósági kezdeményezés fenyeget: a színházi törvény, szabályrendelet megalkotásának ötlete. Ezt a Budapesti Színészek Szövetsége (a továbbiakban BSZINSZ) erőltette, de korabeli német, olasz modellek is sugallhatták a színházi szociális gondok állami szintű kezelésének ötletét. Dr. Némethy Károly székesfővárosi tanácsnok 1936. március 12-i levelében a szabályrendelet szükségességét a kultúra, valamint az abban érdekelt társadalmi osztályok szociális érdekeivel indokolja. De mintha a színházi terület újraszabályozásának igénye is felbukkanna: 1 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 221/2803. 2 Uo.
