Oldal 197 [197]
OCR
196 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége 1925-ben a Nyugatban Blumenthal mint kultúrtényező című írásában tiltakozott azon tervezet ellen, , melyet Ben Blumenthal amerikai tőkés úr készített, hogy budapesti színházait jövedelmezőkké varázsolja." Elfogadhatatlannak találta, hogy Blumenthal szerint: , Nem kell irodalmi sikerre törekedni, hanem olyan darabot kell előadni, amilyent a publikum kedve kíván." E profitnövelést és terjeszkedést célzó felfogás Zukorra is jellemző volt, ez 1953-ban megjelent önéletrajzának már a címéből - The Public is Never Wrong (A közönségnek mindig igaza van) - is kiderül. A pesti színházi világban 1930-ban nehéz volt nyíltan képviselni egy effajta filozófiát, de az 1500 férőhelyes Vígszínház vezetőjeként Roboz, Jób Dániel rendezővel karöltve lényegben ezt a receptet követte. A jövedelmező, nézőbarát szórakoztató üzem működtetése gyors, bátor döntéseken, a nemzetközi tömegkultúra-mezőben való tájékozottságon, és széles kapcsolati hálón alapult. Ezt az attitűdöt illusztrálja például Jób március 4-i távirata, melyet a Vígszínház egyik szerzőjének, Hatvany Lilinek küldött Párizsba: , Kérem, sürgönyözzön milyen az új Yvan operett vajjon Vígszínházba való köszönet kézcsók Jób." Roboz már Zukor pesti látogatásának megszervezésében is részt vett. Ez az utazás elsősorban a Paramount hangosfilmek közép-európai befolyásának növelését célozta. 1930. április 10-én Ike Blumenthal arra kérte Robozt, hogy a Ritzben foglaltasson szobát az április 27-én Bécsből érkező Zukor házaspár számára. Ugyanő április 26-án táviratában azt szorgalmazta: Roboz , hasson oda, hogy Laskyrol és asszisztensérél, Kaufmanröl sokat irjanak.”” A Paramount-delegáció pesti tartózkodását kísérő PR-kampány megszervezésében Roboz segítségére volt Incze Sándor, aki a Színházi Élet főszerkesztőjeként hetilapjának egyes számait az amerikai filmcézár szándékainak közvetítésére használta, mindennemű kritikai felhang nélkül. Tudatta az olvasókkal, hogy Zukor a hangosfilm megjelenéséhez igazodó új üzleti stratégiát készít elő Európában, így Magyarországon is. A lapban Pekár Gyula, a Filmipari Alap és a Filmtanács elnöke számolt be a Zukor tiszteletére rendezett bankettről." Ezen - a magyar nyelvű hangosfilmgyártás előkészítésén dolgozó politikusok és az amerikai vendégek társaságában - Roboz Imre is részt vett. Ugyanebből a lapszámban, a Hallatlan vagyon és hallatlan világhír a budai kocsmában című hódoló hangnemű Harsányi Zsolt-cikkben az üzleti alapú filmgyártás által teremtett befolyás Nagy Lajosétól eltérő értékelésben részesül. A magyar származású Albert Kaufmannak a szerző földöntúli hatalmat Nagy Lajos: Blumental mint kultúrtényező. Nyugat, 17. évfolyam, 1925/12-13. http://epa.oszk. hu/00000/00022/00377/11519.htm (Utolsö letöltes: 2021. 04. 20.) "s OSZKSZT Irattár 374 Vígszínház iratai (1930 kronológia, film, gazdasági iratok) Uo. [Az idegen nyelvű idézeteket saját fordításban közlöm. - H. Gy.] 8 V6.N.N.: Zukor Adolf és a magyar hangosfilm-gyartds jovoje, Színházi Élet, 20. évfolyam, 1930. 20. SZ. 4-6.
