Page 183 [183]
OCR
182 e II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége nisztérium, az Államrendőrség, az Operaház, a Nemzeti Színház, a tanácsi III, VI., IX., XII. ügyosztályok, a tűzoltóság, az Országos Színészegyesület, a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Egyesülete, a Színházi Kritikusok Szindikátusa, és a Magyar Artista Egyesület képviselői. Feltűnően hiányoztak ugyanakkor a mozis érdekképviseletek. A szakértekezlet célja: ,a fenyegető színházi válságok elhárítása és az ezzel kapcsolatos preventív jogszabályalkotas” volt.” Az ülés lefolyásáról a szövetség anyagában nincsenek dokumentumok, de a korabeli filmes szaksajtóból kiderül, hogy Liber Endre tanácsnok ígéretet tett a kérések teljesítésére. , A rendelkezések már elkészültek és szeptember első felében életbe lép a rendelet, amely a vigalmi adót eltörli és a különböző illetményeket redukálja." Az ígéret ellenére, az évad végén a BSZSZ a romló gazdasági helyzetre hivatkozva felmondja a Budapesti Színészek Szövetségével korábban kötött kollektív megállapodást. Az újról szóló tárgyalásokon az eddigi tíz helyett csak kilenc hónapos évadonkénti szerződést ajánlanak a munkavállalóknak. Képviselőik előtt Roboz végletesen pesszimista üzleti helyzetképet vázol: , tessék azt venni, hogy maga a színház, mint intézmény, beteg. Ha a színház nem virul, redukálni kell az egész vonalon az igényeket." E belső szakmai körben az elnök nem a hangosfilm konkurenciáját okolja. A június 16-i vegyes bizottsági ülésen hirtelen keresletcsökkenéssel indokolja a megszorításokat: , Május eleje óta a színházak bevétele soha nem sejtett mértékben csökkent. Ilyenre nem is volt példa." A június 17-i, csak BSZSZ-tagok számára összehívott összes ülésen pedig az eddig vállalt társulati létszámminimum csökkentését is javasolja: „Generaliter azt az elvet állíthatjuk fel, hogy minden színház az 1928/29-iki helyzethez képest 25 százalékkal leszállíthatja a létszámot." Ez további elbocsátásokat jelent. A szeptemberre várt színházi vigalmi adóeltörlés elmaradt. (Talán mivel a közigazgatási reform végrehajtása során a színügyi bizottság megszűnt.) Ez, valamint a fővárosi választási kampány felfokozott légköre, esetleg a szeptember 1-i, a munkanélküliség és az alacsony bérek miatt kirobbant munkástüntetés is motiválhatta néhány színigazgató , radikalizálódását". A szeptember 27-i összes ülésén, mely a BSZSZ-vezetőségen belüli álláspontokat tükrözi, Wertheimer Elemér, az Andrássy úti Színház tulajdonos » A Vígszínház példáján fogalmat alkothatunk a közterhek nagysägrendjeröl. Az 1929. IX. 1.-1930. IV. 30. közötti időszakra a Vígszínház vigalmi adóként 32.881, forgalmi adóként 9.600, a tűzoltóságnak 10.866, a rendőrségnek 5.289, áramdíjként 21.922, a hirdetővállalatnak 12.639 pengőt fizetett. OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2075. 25 N. N.: Szeptemberben eltörlik a színházak vigalmi adóját, Mozivilág, 18. évfolyam, 1930/28. 3. 26 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2088. 7 Uo. 28 OSZK SZT Irattär BSZSZ iratai 215/2089.
