Oldal 182 [182]
OCR
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában « 181 film) szemben: , Olaszországban kormányrendelet tiltja az idegen nyelvű beszélőfilmek bemutatását. Csehországban felemelik a hangosfilmeket játszó mozik vigalmi adóját a színházak javára." (Külföldön jellemzően a verseny szabadságának korlátozásával éltek. Ugyanakkor a hangosfilm-konkurencia megjelenése segítette a teátrumok összefogását is. Nem véletlen, hogy New Yorkban 1930-ban alakul meg a kereskedelmi színházakat tömörítő, máig létező Broadway League, akkor még League of New York Theatres néven.) Abban a nyomtatott felhívásban, melyet valószínűleg a közelgő színházi ankét meghívottjai meggyőzésére készített a Kilences Bizottság, elismerik az eddigi könnyítéseket (a színházak vigalmi adójának 390-ra való csökkentését), de az ,általános depresszióra" hivatkozva újabbakat kérnek. A pesti magánszínházi mező ritkulását állami szinten akadályozandó jelenségként állítják be, miközben a piaci alapon működő tömegkultúrában gyakori a kereslet változásához idomuló funkció- és műfajváltás. Relevánsabb érv, mikor a mozi- és a színházüzem működési költségeit vetik össze. , Amíg egy-egy színház az adminisztrációs személyzetén kívül 100-300 állandó alkalmazottjának biztosít kenyeret egész éven keresztül, addig a filmszínházak most már a gépüzemű zenére áttérve és zenekari tagjaikat elbocsátva, mindössze 2-3 gépészt és a jegyszedő személyzetet foglalkoztatják."" A magasabb színházjegyárat indokolandó az ipari termelésből kölcsönzött érvrendszert alkalmaznak: , a filmszínházak az előadás anyagát teljesen készen kapják, holott a színházaknál csak 3-4 heti nehéz és költséges munka után válik késszé az anyag és 3-4 heti próba után dől el, hogy a darab jó-e vagy megbukott. A színház kénytelen mégis műsoron tartani, mindaddig, amíg új darabja elkészül"? Ezt a nagyobb üzleti kockázatot kellene kompenzálni a hatóságoknak a színházak vigalmi adójának eltörlésével. Május 2-án, nem sokkal az adminisztrációt átformáló új fővárosi törvény (1930. évi XVIII. tc.) május 29-i életbe lépte előtt rendezték a színházi ankétot. Előtte egy nappal a szakmai szervezetek egyeztettek. Itt dr. Molnár Dezső ügyvéd, a Budapesti Színészek Szövetségének ügyvezető elnöke megosztotta belső információit: , A vigalmi adó tekintetében remélhető az engedmény. »Läzär Ödön: Egész elengedése nem?x Ezt nem mondták. Félnek attól, hogy megnyitjuk a zsilipet és mások is fogják kérni, különösen a hangversenyek." Dr. Molnár szerint a színházak különleges fontosságára hivatkozva kell kérni az idegen nyelvű beszélőfilmek fokozottabb megadóztatását. Az ankét összehívását a BSZSZ tekinthette eddigi szívós kérvényezési gyakorlata sikereként. Részt vettek ugyanis a Belügyminisztérium, a Vallás- és Közoktatásügyi Mi2 OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 214/2038. * OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 214/2037. 2 Uo. 3 Uo.
