Page 159 [159]
OCR
158 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége szerződtették (ez több volt, mint egy átlagos havi fizetés). A választott bíróság 3000 pengő követelést ítél jogosnak a le nem játszott előadásokért. Az alperes igazgató hiába hivatkozik arra, hogy Lábass több fellépése betegsége miatt maradt el és hogy a színésznő , rossz házakat vonzott". Az ítélet indoklásában felmerül a szerződés életszerűtlensége is: , Köztudomású, hogy a múlt szezonban, akkorra, amikorra a szerződés szólt, a színházi viszonyok általában, és így a Városi Színházban is, igen kedvezőtlenek voltak, tehát jóformán gazdasági lehetetlenülés forog fenn, hogy a szerződést egész terjedelmében teljesítse az alperes."" A kiemelten magas fellépti díjak a nagy nézőterű, elsősorban operetteket kínáló színházaknál voltak jellemzők. A válság hatásaitól érintett nézők azonban nem tudtak annyi jegyet venni, mellyel a költséges produkciók kifizetődővé válhattak volna. Így 1930-1932 között a Király Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Városi Színház állandó pénzügyi vészhelyzetben működött, bérlői változtak, a Városi be is zárt. Hány hónapra szól az éves szerződés? A BSZSZ hatóságokkal folytatott kommunikációjának központi témája 1930-ban az , idegen nyelvű beszélőfilm" konkurenciája elleni védelem sürgetése volt. Ezen kívül a közterhek, a rendőrségi, tűzoltó- és áramdíjak csökkentéséért, valamint a vigalmi adó eltörléséért petícióztak, nem túl sok eredménnyel. A színészek munkakörülményeit 1930-ban a tíz hónapos éves szerződés BSZSZ által kilenc hónaposra rövidítési szándéka érintette elsősorban negatívan. Az idea az 1930. április 23-i ún. , összes ülésen" merült fel. Az addig érvényes kollektív szerződés szerint a tagok a nyári szünet két hónapjára nem kaptak gázsit. Ez az új szerződés szerint háromra bővült volna, burkolt fizetéscsökkentést jelentve. Roboz Imre a BSZINSZ tárgyalódelegációja számára e megszorítást a színházi szezon rövidülésével magyarázta: , Nyitott kaput döngetnék, ha azt mondanám, hogy a viszonyok megváltoztak. A szezon túl van dimenzionálva. [...] Tessék azt venni, hogy maga a színház, mint intézmény, beteg. Ha a színház nem virul, redukálni kell az egész vonalon az igényeket.”" Dr. Molnár Dezső, a BSZINSZ jogász ügyvezető elnöke? a szokásos érdekképviseleti koreográfia szerint megdöbbent, Hegedűs Gyula színész elnök pedig kitartott a tíz hónapra szóló szerződés és a színházak számára kötelezően szerződtetendő, meghatározott számú társulati tag szabálya mellett: ,ezek olyan szociális, sarkalatos pontok, amelyektől tágítani nem 1 OSZK SZT Irattär BSZSZ iratai 216/2217. un OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 214/2070. » Dr. Molnar a BSZINSZ ügyvezető elnöksége mellett tagja a Filmipari Alap felügyelőbizottságának, valamint a cenzúrabizottságnak is. 1930 októberében magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kap.
