OCR
Akciötipusok, beszedmödok « 155 től érezhető negatív gazdasági hatások, mint az állami támogatással müködő, e szövetségben nem tag Nemzeti Színházat vagy az Operát. Az 1930-ban nyolc színházat és két orfeumot tömörítő, elsősorban gazdasági érdekvédelmi célú szövetség ügyeiben a végrehajtó bizottság határozott. Az ülésjegyzőkönyvekből azonban világos az alelnök, majd 1931-től elnökké választott Roboz Imrének, a Vígszínház vezérigazgatójának meghatározó szerepe a döntéshozatalban. Hogy ebben célratörő tárgyalási taktikája, rugalmas alkalmazkodási képessége, reziliens személyisége volt-e a meghatározó, vagy a Vígszínház mögött álló amerikai tőke: nem derül ki a jegyzőkönyvekből. A BSZSZ-nek a fővárosi színész-munkavállalók érdekvédelmi tömörülésével, a BSZINSZ-szel megállapodásra kellett törekedni, hiszen a magánszínházi mező gördülékeny működése elsősorban a két szövetség kollektív megállapodásán alapult. Ebben fektették le a színészszerződések megkötésének és felbontásának rendjét, határozták meg a minimálbért, a munkaadók és a munkavállalók jogait és kötelességeit. A megállapodást évente jóváhagyták, vagy ha a gazdasági környezet változott, az évad meghatározott időpontjában bármelyik fél felmondhatta. Ilyenkor új tárgyalások indultak. A színházi érdekvédelmi szervezetek egyeztetésre, rugalmas adaptációra törekvő üzemmódja általában is jellemző volt a korban. A színészekkel folytatott tárgyalások formálisan demokratikus keretek közt zajlottak. Azok tartalmát a tagság is megismerhette, hiszen a paritásos bizottság tárgyalási jegyzőkönyvei közül néhány meg is jelent a Színészek Lapja című BSZINSZ-közlönyben. A fővárosi színészmunkanélküliség számai (1929-1932) Mivel a magánszínházi szféra - akár a színigazgatók, akár a színészek oldaláról - a XIX. századtól szinte állandóan válságdiskurzusban kommunikált, érdemes megvizsgálni, hogy adatok alátámasztják-e a fővárosi színészmunkanélküliség növekedését az 1930-1932-es időszakban. E kérdés jelentőségét növeli, hogy 1929/1930 fordulóján a teátrumok személyzetének döntő hányada, a 3892 színházi alkalmazott 78,590-a, 3056 fő a fővárosban élt. Közülük 250 férfiszínész, 204 színésznő, illetve 549 férfi kari, illetve 520 női kari tag (statiszta) működött Budapesten. Magyarországi összlétszámukat tekintve a színészek és színésznők kb. 6090-a, míg a férfi és női kari tagok több mint 8090-a." Az éves szerződéssel rendelkező fővárosi színészekről tájékoztató adatokat a Lajta Andor által szerkesztett és évente kiadott Filmművészeti évkönyv7 Elekes Dezső: i. m. 183.